Belföld

Krízis előtt az olajpiac

Továbbra is bizonytalan az olajpiac, a fekete arany pedig egyre drágul. Az okok: Venezuela és Irak. Szakértők szerint ennél még rosszabb is lehet: az árak akár be is dőlhetnek.

Hogo Chávez, venezuelai elnök csütörtökön bejelentette: bízik abban, hogy heteken belül véget ér az immár egy hónapja tartó országos sztrájk. A kitermelési adatok mindenesetre már most javulnak.


Magához tér Venezuela?


A közép-amerikai állam nemrégiben megválasztott vezetőjének, Hugo Cháveznek komoly problémákkal kell megküzdenie. Egyrészt a sztrájkhullám ellene irányul, az ellenzék folyamatosan a baloldali populista vezető lemondását követeli. A hatalmi harc közben pedig a világ elvárja tőle, hogy mielőbb teremtsen rendet a belügyekben, hogy ezáltal a kitermelés eredeti szintre emelésével a nyersolaj világpiaci ára ismét a kívánt 22-28 dolláros hordónkénti ársávba kerüljön (jelenleg az északi-tengeri Brent hórdonkénti ára 30 dollár körül mozog). Chávez a lemondására felszólító nyilatkozatokra reagálva kijelentette: folytatja a kormányzást, országának alkotmánya pedig legkorábban augusztusban engedi újabb választás kiírását; ha azon veszít, távozik székéből.


Pótlás

 Megcsappant készletek

A nemzetközi piacokon közel 2 százalékkal emelkedett csütörtökön a határidős nyersolaj ára, miután az American Petroleum Institute (API) kedden közölt készletadatai jelentős csökkenést mutattak. A december 27-én végződött héten az amerikai nyersolajkészletek 9,1 millió hordóval csökkentek, és ezzel 10 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi adattól, megközelítve 26 éves mélypontjukat. Ennek oka – a venezuelai válság mellett -, hogy a szokásosnál is hidegebb volt a tél az USA-ban. A készletek megcsappanása annál is inkább árnövelő tényező, mivel az elemzők előzőleg átlagosan csak 3,72 millió hordós fogyást valószínűsítettek a múlt hétről. A tartalékszint közel jár a 270 millió hordóhoz, ahol nagyobb kereslet esetén már ellátási zavarok is lehetnek, amit például a hidegebb időjárás okozhat. Az amerikai kőolajimport a múlt héten napi 1,2 millió hordóval napi 7,65 millió hordóra csökkent, ez a legkisebb napi átlag kilenc hónapon belül. Az API szerint ugyanakkor az olajtermék-tartalékok növekedtek a múlt héten, mert az amerikai finomítók növelték a kibocsátást.

Venezuela jelenleg megközelítőleg napi 5 millió hordó olajtól fosztja meg a nemzetközi piacokat, ami ugyan közel-keleti forrásokból két hetes határidővel pótolható lenne, ám a minőségbeli különbségek a finomítók átállítását, vagy akár átépítését tennék szükségessé. (Egy átállítási procedúra akár egy-másfél hónapot is igénybe vehet. A venezuelai olaj kéntartalma ugyanis nagyobb, mint a közel-keleti kutakból származó fajtáé, ami teljesen más feldolgozási technológiát igényel.)

Miközben a Perzsa-öbölben egyre csak gyűlnek a szövetséges katonai egységek, a tengerentúlon megcsappantak a készletek. A tervezett iraki csapás miatt inkább többletellátást igénylő amerikai gazdaság – épp a venezuelai fennakadások miatt – kevesebb olajhoz jut. Venezuela adja az Egyesült Államok olajimportjának 13 százalékát.

Irak nagyobb bizonytalanságot okoz

A februárra vagy márciusra “várt” Irak-ellenes háború tovább hajtja felfelé az olajárat. New Yorkban hétfőn kétéves magasságba, hordónként 33,3 dollár fölé nőtt az Egyesült Államokban irányadó West Texas ára februári szállításra. Lapjelentések szerint márciusra már bizakodóbb a piac, az ár itt egy dollárral kevesebb, 32,2 dollár hordónként. Az északi-tengeri Brent ugyanekkor, tehát hétfő délután 31 dollár felé közelített a londoni árutőzsdén. A határidős árakat tekintve a tőzsdék már a támadást kalkulálják, így az árak legmagasabb pontja a háborús konfliktust vetíti előre.

A közel-keleti olajszállításokban komoly fennakadások is elképzelhetőek, ám szerencsére más olajexportőrök, mint Oroszország, Indonézia és Norvégia pótolhatják majd a Reuters által napi 4,5 millió hordóra becsült kieső közel-keleti olajmennyiséget, sőt, Szaúd-Arábia jelezte: konkrét terve van a hiány pótlására. Ráadásul hétfőn este az ármozgásokra érzékenyen reagáló OPEC is nyugtató nyilatkozatot tett: a szindikátus hajlandó szervezetileg gyorsan növelni a kínálatot. Erre az árak esni kezdtek, s szerdán estére a Brent hordója már jóval 30 dollár alá került.

Az elemzők szerint még rosszabb is lehet

A BBC elemzője szerint, amennyiben az iraki háború a tervek szerint hamar lezárul, és a közép-amerikai kitermelés is visszaáll az eredeti szintre, drámai olajárcsökkenésnek lehetünk tanúi. Chávez elnök kijelentése viszont megerősítheti a piacot abban, hogy bár küszöbön a megoldás, az mindenképpen csak lassú és fokozatos lehet.


Krízis előtt az olajpiac 1

A Brent heti átlagának alakulása


A FigyelőNet megkérdezte Losoncz Miklóst, a GKI olajpiaci szakértőjét, aki egyetért azzal, hogy jelenleg körülbelül 4-5 dolláros „háborús felárat” tartalmaz a nyersolaj világpiaci ára. Ez a politikai események alakulása folytán – természetesen megnyugtató információk esetén – hordónként akár 6 dollárral is csökkenhet, függetlenül a tényleges kínálattól (price undershooting).


Ugyanakkor figyelmeztetett: Venezuela minden bizonnyal kevesebbet termel, mint amennyit hivatalosan bevall, így hosszabb távon ez is okozója lehet az árak és a valós kitermelési adatok közötti diszharmóniának. Losoncz Miklós hozzátette: a helyzet alakulásában mindenképpen meghatározó lesz az ENSZ fegyverzetellenőreinek január végére várható jelentése és az azt követő események.

A szakember véleménye szerint az egekig szökő árak csak az egyik felét jelentik a problémának. Az OPEC ugyanis ismét komoly piacszabályozási gondokkal találhatja szemben magát, hiszen nagy esély van arra, hogy a „front elvonultával” az árak bedőlnek. (Erre példa a tavaly év elején kialakult negatív csúcsokat döntő olajár. Lásd a grafikonon!)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik