A távközlés és a repülés cégei mellett olyan óriásvállalatok inogtak meg 2002-ben, amelyek sokáig biztos pontnak számítottak, és ágazatukban a világelsők közé tartoznak, tartoztak: az amerikai Conoco biztosító csődbe
ment, a svéd-svájci ABB gépipari mamut óriási arányú leépítésekre kényszerült, az orosz Gazprom, a gázipar ranglistavezetője pedig állítólag a fizetésképtelenség szélére sodródott.
A csődök és vállalati bukások hosszú sorozata azonban nem ebben az évben indult meg. Inkább arról van szó, hogy az ezredforduló után elkezdődött folyamatok most erősödtek fel olyan mértékben, ami már szinte az összes vállalatot, az összes menedzsmentet is kemény lépések megtételére kényszerítette.
Távközlési dekonjunktúra
A dolog az internetes lufi kipukkanásával kezdődött 2000 tavaszán, ez azonban fél-egy év múlva már az informatikai és a távközlési szektorban is érzékeltette a hatását. A két évvel ezelőtti német UMTS-tenderek a távközlési cégek hitelképességét rontották drasztikusan, ám csak idén vált kétségbeejtővé olyan világvállalatok helyzete, mint a Vivendi, a Deutsche Telekom, a France Télécom vagy a Vodafone. Mindannyian történelmi méretű veszteségeket szenvedtek el, miután túlzásba vitték a költekezést a drága vállalatfelvásárlásokkal, majd kénytelenek voltak leírni értéktelenné vált befektetéseiket.
Ennek következménye, hogy megbukott a Vivendi (Jean-Marie Messier) és a Deutsche Telekom (Ron Sommer) vezére, a napokban pedig a Vodafone első emberének (Chris Gentnek) is távoznia kellett. Az amerikai kommunikációs cégek közül a WorldCom és a Qwest is csődöt jelentett, és a holland-amerikai UPC is igen nehézkes átszervezésen esik át éppen a napokban, amelynek során technikai jellegű csődvédelmet kért a kábelcég.
Bajban a légitársaságok
A szeptember 11-ei terrorista merénylet nyomán a világ légi közlekedése ingott meg. Ennek következménye a Swissair tavalyi, az US Airways és a UAL idei csődje. E három hatalmas légitársaság (egy svájci és két amerikai) mellett még számos szereplő tűnik, illetve tűnhet el a légi szállításból, de ők bizonyítják a legjobban, hogy a hatalmas tőkeerejű, megbízható üzleti háttérrel rendelkező társaságok sem immunisak a külső környezet veszélyeivel szemben – feltéve, hogy nem alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez.
A nagy légi társaságok bizonytalankodását ugyanis a kicsik, illetve az olcsó szállításra koncentráló vetélytársaik (Európában a Ryanair, Amerikában a Southwest Airlines) igenis kihasználhatták. Miközben az óriások bukdácsoltak, ők egyre inkább lépéselőnybe kerültek velük szemben.
Enron-Andersen: a kreatív könyvelők 
Az ágazati válságok tehát nem feltétlenül károsak az egész világgazdaság számára, hiszen ez a piacok működésének óhatatlan velejárója. Remélhetőleg a piac megtisztulásához vezet egy másik botránysorozat, amely szintén nem ebben az évben indult, de idén vált kritikussá néhány cég helyzete emiatt. Az Enron-botrányról van szó, amely nem sokkal kirobbanása után már csak Enron-Andersen-skandalum néven vált ismertté.
A világ legnagyobb energiakereskedője, az amerikai Enron tavaly decemberben bukott meg, de az őt auditáló, s egyben tanácsadóként is tevékenykedő Arthur Andersenről kiderült, hogy segédkezett fontos iratok eltüntetésében, megsemmisítésében. Ezek az iratok nemcsak az Enronra nézve lettek volna terhelők, hanem az Andersen auditori tevékenységét is megkérdőjelezték volna. Nem véletlen, hogy súlyos büntetést kapott emiatt az Arthur Andersen.
Ám nemcsak az auditorok tekintélye omlott össze idén: kisvártatva kiderült, hogy a nemzetközi befektetési bankok, hitelminősítő és részvényelemző vállalatok is „sárosak” a befektetők megtévesztésében. Az „elemzők”, „megfigyelők”, „tanácsadók” presztízse ennek megfelelően dőlt romokba az elmúlt hónapokban. Mindezt fokozták az olyan botrányok, amelyek a Tyco elektronikai cég átszervezésével és a WorldCom kreatív könyvelésével kapcsolódtak össze.
A Wall Streeten mindennek következtében 68 ezer állás szűnt, meg, és a napokban érkezett a hír, hogy a hatóságok leálltak a további vizsgálódással, és tizenkét cég (köztük a Citigroup, a Morgan Stanley, a Merrill Lynch) vezetői megmenekülnek a felelősségre vonástól, miután olyannyira megingott a befektetők bizalma a tőkepiacokban. Mindezt egyébként New York állam főügyésze jelentette be.
Vége a fúziós láznak?
A korábbi fúziós és felvásárlási (M&A) láznak szintén vége szakadt. Az év végén ugyan néhány „kisebb” üzlet összejönni látszott (például a General Motors hadiipari érdekeltségeit eladta a General Dynamics-nak, a francia bankok pedig a Crédit Lyonnais megszerzéséért háborúztak), de összességében a fúziós piac visszaesett. Ennek oka szintén egy tavalyi intő példa volt: az akkori legnagyobb ügylet, a GE és a Honeywell fúziója megbukott. Annak ellenére, hogy két amerikai vállalat szeretett volna egyesülni, az Európai Unió rettegett versenyügyi biztosa, az olasz Mario Monti olyan feltételeket támasztott, amelyek értelmetlenné tették volna a két cég fúzióját.
A dugába dőlt terv tönkretette Jack Welch, a GE sztármenedzserének nimbuszát is, hiszen túlzott magabiztossága, lekezelő modora nem sok hívet szerzett neki az EU-n belül. A GE éléről való távozása után ráadásul idén kiderült, hogy a Tyco, a WorldCom, az Enron és más cégek csúcsmenedzsereihez hasonlóan ő is elképesztően pazarlóan kezelte a befektetők pénzét, és enyhén szólva is sokat költött – magára. Welch turpisságai egyébként kissé snassz módon derültek ki: felesége válóperes ügyvédjei nyomozták ki, hogy valójában mennyit is keresett a General Electric első embere, és milyen többletszolgáltatásokat élvezett ténylegesen…
Van, akinek sikerült…
Sikerült viszont egy olyan egyesülés, amelyet a Hewlett és a Packard család prominens tagjai elleneztek ugyan, de a Hewlett-Packard vezérigazgatója, Carly Fiorina könyörtelenül végrehajtott: óriási küzdelemben végül eredményesen vásárolta meg a Compaqot cége, a HP. Érdekes módon nem a Compaqot kellett az ügylet helyességéről meggyőzni, hanem a HP részvényeseit, elsősorban a cég alapítóinak családját. Bár a famíliákat nem sikerült rávenni az ügylet támogatására, az intézményi befektetők végül áldásukat adták a tranzakcióra.
Egy másik fúzió szintén sikerült: a Viagráról elhíresült Pfizer gyógyszeripari óriás megszerezte 64 milliárd dollárért vetélytársát, a Pharmacia Corp.-ot, és ezzel megerősítette pozíciót is a nemzetközi piacon.
