Belföld

Kétszeresére nőhet jövőre a munkaügyi bírság

Feltételezhetően kétszeresére nő jövőre a munkaügyi bírság összege, mivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a közelmúltban a kormányzati oldal és a szociális partnerek megegyezett az erre irányuló törvénymódosítási javaslatról.

Jelenleg azokra a munkaadókra, akik először és egy jogszabályi rendelkezést sértenek meg, 50 ezer forinttól egymillió forintig terjedő munkaügyi bírság szabható ki. A felső határ kétmillió forintra emelkedik jövőre, ha az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítási javaslatot. Több jogszabályi rendelkezés megsértése, illetve ismételt jogsértés esetén jelenleg hárommillió forint a felső határ. Itt az OÉT a hatmillió forintra emelésről egyezett meg, s ezt a mértéket javasolja majd a kormány az Országgyűlésnek.

A kormányzati oldal és a szociális partnerek által javasolt szöveg szerint a maximálisan húsz dolgozót foglalkoztató munkáltatóknál ez utóbbi esetben sem lehet majd a hárommillió forintnál magasabb bírságot kiszabni. A kisebb cégeknél ugyanis az ennél nagyobb bírságösszeg már nem áll arányban teherbíró képességükkel.

A kormányzati oldal és a szakszervezetek a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény 1996-os hatályba lépése óta már többször is javasolták a bírság felső határának emelését, mert az egy-, illetve hárommillió forint nem tartotta eléggé vissza a munkaadókat a jogsértésektől. A munkaadói érdekképviseletek viszont rendre visszautasították az erre vonatkozó indítványt, s különféle kompromisszumok vállalásával sem sikerült egyezségre jutni. Ezért is jelentős a közelmúltban megkötött megállapodás, amelynek során valamennyi partner engedett eredeti álláspontjából. A kormányzati oldal és a szakszervezetek a tárgyalás elején három- illetve tízmillió forintos felső határokat javasoltak. A munkaadói érdekképviseletek ugyanakkor a számukra fontos, a kormányzati oldal és a szakszervezetek által vállalt más kompromisszumok ellenére végső számként az 1,5, illetve 5 millió forintot jelölték meg. Ebből hosszas meggyőzés ellenére sem voltak hajlandók engedni, még akkor sem, amikor a kormányzati oldal már elfogadta volna a 2, illetve 6, a szakszervezetek pedig a 3, illetve 6 millió forintos határokat.

A kormányzati oldal ekkor azt indítványozta, hogy a törvényjavaslat egy alacsonyabb értékkel kerüljön az Országgyűlés elé, az alkut pedig folytassák. Ha sikerül megegyezni egy magasabb értékről, akkor annak módosító indítvány révén próbáljanak meg érvényt szerezni. A szakszervezetek ezt a megoldást hevesen bírálták. Hangsúlyozták: egyebek között az alacsony bírság miatt nem lehet érvényt szerezni a munkavállalóknak igen fontos munkaügyi jogszabályoknak.

A munkaadói oldal ekkor mérlegelve, hogy több más tételnél számára kedvező változatot fogadtak el a partnerek, késznek mutatkozott a kompromisszumra, és jóváhagyta a kormányzati oldal által a vita korábbi részében javasolt 2, illetve 6 millió forintos határértéket. Az egyezség érdekében ezt a szakszervezetek is elfogadták. A kompromisszum vállalásánál a munkáltatói érdekképviseletek egyebek között figyelembe vették azt is, hogy a kormányzati oldal a szakszervezetekkel együtt visszavonta a munkaügyi bírság telephelyenként történő kivetésére vonatkozó igényét.

A munkaügyi bírság emelésére vonatkozó régi igény így az OÉT egyetértésével teljesülhet. Kölcsönös kompromisszumok vállalásával a kormányzati oldalnak és a szociális partnereknek végül hosszú idő után sikerült megegyezniük ebben az eddig komoly vitát kiváltó kérdésben is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik