A magyar agrárium az uniós csatlakozás egyik vesztese lehet – állítja Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára, a gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó magyar–EU vegyes bizottság társelnöke. Véleménye szerint a magyar tárgyalók a gazdálkodók szempontjából rendkívül hátrányos megállapodásra kényszerülnek. Olyanra, amely deklarálja a versenyhátrányt, miközben az uniós jog egyik alappillére az egyenlő verseny esélyének biztosítása.
Horváth Gábor szerint azzal, hogy Brüsszel csak a jelenlegi tagországoknak járó közvetlen kifizetések negyedét kívánja folyósítani, gyakorlatilag behozhatatlan versenyhátránnyal sújtja a magyar termőket. Közben a csatlakozó országokat arra kényszeríti, hogy a környezetvédelemmel, állatvédelemmel kapcsolatos beruházásokat teljes egészében elvégezzék, ehhez viszont jövedelemre lenne szükség. Hozzátette: a más alapokból származó támogatások elnyeréséhez 25-40 százalékos saját erőre van szükség, de ezt jövedelem nélkül lehetetlen előteremteni. Eközben az ugyanazon a piacon szereplő versenytársak előnyösebb helyzetben vannak. Ez akkor jelent jelentős hátrányt, ha a magyar kormány azt is vállalja, hogy az EU támogatási rendszerén felül nem segíti nemzeti támogatással a hazai termelőket. A MOSZ számításai szerint az EU-csatlakozás után a búza- és kukoricatermelők hektáronként 15 ezer forint támogatásra számítanak, miközben a jelenlegi magyar támogatás optimális esetben – a terület- és a különböző közraktári és kamattámogatásokkal együtt – a 35 ezer forintot is elérheti.
[Népszabadság]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
