Szektorkörkép – hatékony koncentrátumok

A pénz- és tőkepiaci szereplők igen vegyes makrogazdasági adottságok közepette tevékenykedtek az év első kilenc hónapjában – szűrhető le a

PSZÁF legfrissebb szektorjelentéséből. Egyfelől folytatódott (igaz a korábbinál lassabb ütemben) a gazdasági növekedés és az infláció mérséklődése, és jelentősen erősödött a nemzeti valuta. Másfelől romlott a fizetési mérleg és a költségvetési egyensúly, lényegesen csökkent az export versenyképessége és emelkedett a reálkamat szintje.

Mindeközben felgyorsultak az EU-csatlakozási tárgyalások, és a pénzügyi piacok számára csaknem bizonyossá vált hazánk 2004. évi tagfelvétele. A részvénypiacok globális szinten igen gyengén teljesítettek, a BUX január-szeptemberi stagnálása (-0,4 százalékos változása) szinte minden külföldi tőzsdeindexet felülmúlt. A hazai részvénypiac finanszírozási költségei ugyanakkor továbbra is irreálisan magasak (az átlagos P/E – árfolyam/nyereség – mutató 10 körül alakult), ami szinte kizárja, hogy újabb részvények kibocsátásával újra felpezsdülhessen a valaha élettel teli parkett.

Bankszektor – a lakáshiteleké a főszerep

A kereskedelmi bankok tevékenységének homlokterében egyértelműen a hitelezés állt az év első kilenc hónapjában. A banki hitelek összege szeptember végére éves szinten nominálisan 21 százalékkal nőtt, inflációs kiigazítás után 15,7 százalékkal.

E számottevő állománybővülés mozgatórugója a lakosságnak nyújtott támogatott ingatlanhitelek rendszerében keresendő. Miközben a vállalati kihelyezés csak 11,3 százalékkal gyarapodott, a teljes lakossági hitelállomány egy év alatt (szeptembertől szeptemberig) 63 százalékkal lett magasabb, ezen belül a támogatott lakáshitelek aránya kétharmados volt.

A forint erősödésének hatására egyre népszerűbbé váltak az egyébként több-kevesebb árfolyamkockázatot hordozó devizahitelek. Arányuk a teljes hitelállományhoz képest 37,7 százalékot tett ki szeptember végén.

Pénz- és tőkepiacok – állták a sarat

A hazai értékpapírpiac alakulását az igen intenzív forintspekuláció határozta meg – különösen a harmadik negyedévben. Az állampapírpiacok minden eddigit meghaladó forgalmat bonyolítottak le, és hasonlóképpen megugrott a devizaderivatívák iránti kereslet. A brókercégek nyeresége 65 százalékkal nőtt az előző évhez képest, tőkehelyzetük stabil, és a felügyelet szerint nem futnak jelentős piaci kockázatot. Az év végére jellemző szezonális erősödést is figyelembe véve mintegy 3,4-3,7 milliárd forintos adózás előtti összesített eredményre lehet idén számítani.

A piaci folyamatokkal párhuzamosan alakult a befektetési alapok portfóliójának összetétele is: az állampapírok részaránya 84 százalékra emelkedett. A szeptember végén már mintegy 828 milliárd forintos vagyont tömörítő nyílt végű alapok tárcájában egyre komolyabb szerepet kapnak a külföldi eszközök is (arányuk több mint háromszorosára nőtt 2001 vége óta), melyek közül az utóbbi hónapok slágerei a cseh és a lengyel értékpapírok voltak.

Biztosítók – egyre nyereségesebbek

A szeptember végén több mint 13 millió szerződést kezelő biztosítók piaca igen koncentrált: az öt legnagyobb társaság a piac 80-85 százalékát tartja a kezében. A szerződések száma egy év alatt mintegy 6 százalékkal emelkedett, ezen belül is az életbiztosítások állománygyarapodása csaknem 11 százalékos volt.

A legnépszerűbb életbiztosítási módozatok az úgynevezett vegyes biztosítások – amelyek akkor is fizetnek, ha az ügyfél megéri a választott futamidő végét, és akkor is, ha időközben elhalálozik – (arányuk 50,3 százalék), amit a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások követnek (9,7 százalékos, folyamatosan növekvő népszerűséggel).

A nem életbiztosítások közül továbbra is az autóbiztosítások dominanciája jellemző. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás például 36 százalékos arányt képvisel, a casco-hányad pedig mostranra 7,2 százalékra emelkedett.

A szektor teljes díjbevétele mintegy 20 százalékkal lett magasabb, mint egy évvel ezelőtt, miközben a biztosítók költségei és kárkifizetései relatíve csökkentek. Így összesített nyereségességük lényegesen nőtt, szeptember végéig 30 milliárd forintra.

Pénztárak – első az egészség!

Lassuló, de stabil növekedés jellemzi mind az önkéntes-, mind a magánnyugdíjpénztári szektort. A szeptember végén nyilvántartott összvagyon 677 milliárd forint, a háztartások bruttó megtakarításainak 8,4 százaléka volt. Ebben az évben még a magánpénztárakból történő elvándorlás is érezteti hatását: a visszalépő tagok 836 millió forintot vittek át a központi kasszába a harmadik negyedévben (januártól szeptemberig pedig összesen 3,47 milliárd forintot).

Izgalmasabb részpiac az egészségpénztáraké, amelyek ugyan még csak 140 ezres taglétszámmal bírnak, de növekedésük igen dinamikus. Esetükben a szolgáltatások is sokkal rövidebb távon élvezhetőek, hiszen már az elmúlt hónapokban is 1,6 milliárd értékű szolgáltatást nyújtottak az ugyanezen időszakban beérkezett 2,8 milliárdnyi tagdíjból.