A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzettek bruttó havi átlagjövedelme idén 230 ezer forint volt, 17 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot és 62 százalékkal a két évvel ezelőttit. A BME
Igénylik az egyetem segítségét
Az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a végzősöknek már csak 28 százaléka helyezkedik el ismeretség alapján (ez az arány az előző évben még 38 százalék volt), az egyetemi kapcsolatok (22 százalék) és állásbörzék (15 százalék) egyre nagyobb szerepet kapnak a munkahely-keresés során. Az álláskeresők 43 százaléka kapott egyetemi segítséget (előző évben 37 százalékuk), összességében viszont 72 százalék igényelte volna ezt a szolgáltatást. Az elhelyezkedést segítő tevékenységek közül a legnagyobb érdeklődésre az állásközvetítés és a céginformációk tartanak számot, tehát a hallgatók a közvetlen álláshoz jutást részesítik előnyben az alaposabb felkészülést jelentő karriertervezési vagy önéletrajz-írási tanácsadással szemben. A cégelőadások és a próbainterjúk az „igénylistán” a középmezőnyben végeztek.
Két állásból kisebb jövedelem
Az átlagjövedelem változását tekintve a karok nagyon vegyes képet mutatnak: míg a közlekedésmérnökök átlagjövedelme másfélszeresére nőtt, az építészmérnököké kissé csökkent. Az átlagjövedelem eloszlását vizsgálva látható, hogy egyetemi szinten már csak a végzettek 9 százalékának volt kevesebb a bruttó jövedelme 100 ezer forintnál. A jellemző jövedelem 150 ezer és 300 ezer forint közé esett, s minden ötödik végzett 300 ezer forintnál is többet keresett.
Amint az átlagjövedelem alapján is várható volt, a különböző karokon a jövedelemsávok eloszlása nagyon eltérő képet mutatott. Amíg az építészmérnökök egyharmada a legalacsonyabb sávba esett, a Közlekedésmérnöki Karon végzettek között senki sem keresett 100 ezer forintnál kevesebbet, de a villamosmérnökök és a gépészmérnökök között is nagyon alacsony volt az arányuk.
Az előző évekhez hasonlóan a Villamosmérnöki és Informatikai Karon volt a legmagasabb a végzettek átlagjövedelme. Ez az informatikusok és a telekommunikációs szakemberek iránt támasztott, a szektorokban tapasztalható jelentős visszaesés ellenére is fokozott kereslettel hozható kapcsolatba.
A várakozásokkal és az előző évi felméréssel ellentétben a vezetők keresete (241 ezer forint) nem különbözik lényegesen a nem vezető beosztásban dolgozókétól (236 ezer forint). Ez az eredmény korrelál a két éve kapott adatokkal, de eltér az előző évitől. Szintén érdekes, hogy a másodállással rendelkezőknek az esetek többségében alacsonyabb a jövedelme, mint a csak egy munkahelyen dolgozó társaiknak.
Több a pályaelhagyó
A jelenleg betöltött munkahely vizsgálata során megállapítható, hogy a legtöbben még mindig az első munkahelyen dolgoznak (69 százalék), és műszaki jellegű munkakört töltenek be, a korábban végzettekhez hasonlóan. Érdemes kiemelni, hogy a második vagy további munkahelyükön dolgozók aránya növekedett (az Építészmérnöki Kar esetén például az 50 százalékot közelíti). Az előző évhez viszonyítva lényegében nem változott a tanult szakmájukat gyakorlók aránya, viszont jelentősen, a korábbi évek kétszeresére emelkedett a nem a szakmájukban elhelyezkedőké. A pályaelhagyók száma a Közlekedésmérnöki és a Vegyészmérnöki Karon a legmagasabb.
A munkaerő-piaci státus vizsgálata során a vizsgálat megállapította, hogy a felmértek körében mind a munkanélküliek, mind a gazdaságilag inaktívak aránya elmaradt ugyan az egyetemi végzettségűek országos mutatóihoz képest, de növekvő tendenciát mutat. A munkaviszonyban foglalkoztatottak arányának három éve tartó folyamatos növekedési trendje megtört. Az idén 76 százalékra csökkent arányuk (az 1999-ben végzetteknél 82 százalék volt ez az arány).
A munkaviszonyban foglalkoztatottak arányának növekedésével párhuzamos jelenség volt a korábbi években végzettek körében a doktoranduszok arányának csökkenése. Ez most szintén megállt, sőt az 1999-ben végzettekhez képest növekedett.
A többség magyar tulajdonú cégnél dolgozik
A felmérés a pályakezdő felsőfokú végzettségű műszakiak iránti munkaerő-piaci kereslet feltérképezésére is kísérletet tett. Eszerint a válaszolók többségét az építőipari (24 százalék) vagy az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok (24 százalék) alkalmazzák, s továbbra is jellemző a gazdaságban általánosan is megfigyelhető főváros-központúság (a Budapesten elhelyezkedők aránya 72 százalék).
Még mindig az 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok dominálnak (arányuk: 32 százalék), ezeket a 101-500 embert foglalkoztató középvállalatok követik 25 százalékos részesedéssel – az átlagos arányoktól az Építészmérnöki Kar tér el legjobban, ahol minden évben a végzettek több mint fele (az idén 56 százaléka) a 20 fő alatti vállalkozásoknál dolgozik.
Az előző évben kapott eredményhez hasonlóan a pályakezdő műegyetemisták a legnagyobb arányban a tisztán magyar tulajdonú cégeknél helyezkednek el – a tendenciákat tekintve érdemes kiemelni a multinacionális cégek, valamint a kizárólag külföldi tulajdonban lévő vállalatok arányának lassú emelkedését a saját vagy családi, illetve a kizárólag magyar tulajdonban lévő vállalkozások rovására.
