Kovács László az EU soros dán elnöksége és az Európai Bizottság képviselőivel folytatott kétoldalú megbeszélést a csatlakozási tárgyalások lezárására hivatott koppenhágai EU-csúcs előkészítéseképpen. Ugyanilyen egyeztetéseket tartott az unió a 2004-es csatlakozásra esélyes többi kilenc tagjelölttel is. Mint a találkozó után a miniszter újságíróknak elmondta, a legutóbbi napokban folytatott egyeztetések eredményeként alapvetően rendezettnek tekinthető a mezőgazdasági kvóták ügye is, így csak a legfontosabb horizontális kérdések kerülnek a hét második felében tartandó csúcs napirendjére.
Ezek közül Magyarország számára változatlanul a közvetlen mezőgazdasági támogatások induló hányada és a bevezetésükre meghatározandó átmeneti időszak hossza, valamint a 2005-ös és a 2006-ös év költségvetési mérlege jelent problémát. A koppenhágai csúcs legfontosabb tétje ezért az lesz, sikerül-e ezeken a területeken javulást elérni. Az unió jelenleg érvényben lévő ajánlatai szerint az újonnan csatlakozó országok mezőgazdasági termelői a tagság első évében az uniós gazdáknak járó támogatások 25 százalékát kapnák. Ez a következtő két évben 5-5, majd évente 10 százalékkal emelkedne, s elvileg 2013-ra érné el az akkori uniós szint 100 százalékát.
Gyakorlatilag rendezettnek tekinthető a közvetlen támogatásokkal kapcsolatos egyik további kérdés, ezek nemzeti kiegészítésének lehetősége. Magyarország elfogadta azt az uniós ajánlatot, amely szerint a közös költségvetésből érkező támogatásokat évente az uniós szint legfeljebb 20 százalékának megfelelő mértékben nemzeti forrásokból ki lehet egészíteni. A nemzeti forrásokba ugyanakkor azok az összegek is beleértendők, amelyeket az uniótól kapott más – például vidékfejlesztés – támogatásokból irányítanának át erre a célra. A költségvetési kérdéseket illetően Magyarország a 2004-es évre vonatkozóan már elfogadta az unió ajánlatát. Eszerint a tagság első évében – mivel a csatlakozásra a tervek szerint csak májusban kerül sor – a közösségi költségvetésbe fizetendő hozzájárulásoknak csak a kétharmadát kell folyósítania, az uniós támogatások összege viszont nem csökkenne időarányosan.
Az EU emellett egyszeri kompenzációt is nyújtana annak érdekében, hogy Magyarország nettó költségvetési pozíciója ne romoljon a 2003. évihez képest. Ennek összege várhatóan 155 millió euró lesz. A csatlakozás előtti utolsó évben, 2003-ban Magyarország mintegy 200 millió eurónyi uniós támogatást kap, 2004-es nettó költségvetési egyenlege pedig várhatóan 274 millió euró lesz, így a tagság első évében biztosítottnak tekinthető a javulás. Emellett Magyarország a 2004-2006 közötti három évre összesen 148 millió eurót kap az EU-tól a schengeni rendszerhez való csatlakozásra való felkészülésre. Gyakorlatilag rendezettnek tekinthető – legalábbis Magyarország részéről – a mezőgazdasági kvóták ügye. Kovács László ezzel kapcsolatban csak annyi kiegészítést tett, hogy ha a tizenötök a globális tejkvóta növeléséről állapodnak meg, akkor Magyarország is igényt fog tartani az ebből rá jutó részre.
