Ennél is nagyobb arányban, egyharmaddal csökken Észtország és Bulgária lakossága, Csehországé viszont csak kilenc százalékkal. A tizenkét új uniós tagországban várhatóan drasztikus nyugdíjreformokra lesz szükség, mert egyre kevesebb aktív foglalkoztatottra egyre több időskorú jut, és a fiatalok képzése is tovább tart, munkába állásuk későbbi életkorra tolódik. A jelentés meghökkentőnek találja, hogy – Magyarország kivételével – a térség országaiban senkit sem aggaszt igazán a népesség fogyása és öregedése. Az anyag készítői szerint a csökkenési folyamat immár gyakorlatilag visszafordíthatatlan, a születések számát nem lehet tartósan növelni.
A népmozgás a fejlettebb, gazdagabb országok esetében javíthatja a demográfiai, így a társadalombiztosítási mérleget – a térség szegényebb országaiban viszont a kivándorlás még tovább ronthatja. A közép- és kelet-európai régióban a gazdasági helyzet alakulása dönti el, hogy melyik országba mennek munkavállalók és bevándorlók, Magyarország például vonzó lesz – vélik az anyag készítői. A probléma az, hogy a nyilvánvaló gazdasági és társadalombiztosítási előnyök ellenére a potenciális befogadó országok idegenkednek a bevándorlóktól, beillesztésükre és “kihasználásukra” politikailag, szervezetileg és lélektanilag sincsenek felkészülve. Brüsszelben egyébként számolnak azzal is, hogy Magyarország és a körülötte élő magyar kisebbségek ügyében a gazdasági alapú népmozgási folyamatok rendre politikai feszültséget is kelthetnek – írja a Népszabadság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
