Belföld

Monetáris mizéria – kettős nyomás

Kettős nyomás nehezedik az elvileg független magyar jegybankra. A támadóállásba helyezkedett gyáriparosok szerint az erős forint az unió érdekeit szolgálja.



A szegények adója 

A Magyar Nemzeti Bank közleményben védte meg a szervezet és elnöke tevékenységét. Állításuk szerint a jegybank az egész ország, minden állampolgár érdekében az érvényes törvények és a mindenkori kormánnyal való együttes célkitűzések alapján tevékenykedik a pénzromlás megállításáért. Az MNB közleménye szerint az infláció (amely Széles Gábor számításai szerint a forint árfolyamsávjának 5-10 százalékos korrigálásával jövőre átlagosan 5-6 százalékig futhatna fel) szétzilálja a gazdaságot, megengedhetetlen jövedelemkülönbségeket okoz, vagyis a szegények adója – áll a közleményben. A Magyar Nemzeti Bank érzékeli, hogy egyes csoportoknak rövid távú érdeke lehet az infláció növelése, ezt azonban nem engedheti meg, azért független a jegybank; és – mint minden modern európai országban – törvényben rögzített elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása. 

A nemzeti bank és a kormányzat a felszínen ugyan jó viszonyt ápol, sokan azonban tudni vélik, hogy a felszín alatt közel sincs összhang. Csütörtökön már-már kibújt a szög a zsákból – igen látványos villámháborúnak lehettünk tanúi. A munkáltatók szervezete lemondatná a jegybank-elnököt, mire az MNB szelíd közleményben védekezik, Járai természetesen nem mond le. A kancelláriaminiszter – újságírói kérdésre – nem védi meg Járait, közben – újabb nyomás – az európai jegybank kamatot csökkent. Sűrű volt tehát a nap.

Járai mondjon le!

Első körben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala részéről érkezett a sortűz. Előzetes és eredménytelen tárgyalássorozat után több szereplője, Széles Gábor vezetésével, lemondásra szólították fel a Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét. Az indoklás: az exportáló vállalatokat rendkívüli mértékben sújtotta és sújtja a forint erősödése az elmúlt egy évben, amiért – vélekedik a munkáltatói oldal – a monetáris politikai alakítói a felelősek.




Ki hogyan mehet?

A jegybanktörvény igen szűk mezsgyét határoz meg a monetáris politika legfőbb őreinek menesztésére. Az MNB elnökét gyakorlatilag csak abban az esetben lehet elmozdítani székéből, ha a nem teljesíti törvényben előírt kötelességét – az infláció letörését. Az MNB feladata továbbá a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Márpedig a jegybank, valljuk be, sokak örömére igen erőteljesen koncentrál elsődleges feladatára; az inflációt a tavaly májusi 10,8 százalékos szintről ez év októberére 4,9 százalékra sikerült leszorítani. 

A Kiskereskedők Országos Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor szerint az exportáló vállalatok versenyképességének csökkenése az egész magyar gazdaságot érinti. Az exportáló cégek jövedelmezőségének csökkenése ugyanis végigfut az egész piacon. Először a beszállítók kerülnek szorult helyzetbe, majd a cégek munkavállalói és így tovább. (Az MGYOSZ elnökségének lemondásra felszólító határozatát támogatta a KISOSZ, az ÁFEOSZ, az OKISZ és az IPOSZ is.) Széles „uniós forrásokra” hivatkozva hozzátette ehhez, hogy maga az EU ösztönzi a jegybankot a forint erősítésére.

Antalffy a FigyelőNet kérdésére elmondta: bár a sajtó szeretné személyi kérdésként beállítani a mostani ügyet, igazából arról van szó, hogy a hazai monetáris politikával van gond, függetlenül attól, ki áll a jegybank élén. Az „uniós ösztönzést” alatt Antalffy szerint Széles a pénzügyi befektetők növekvő befolyását értette. (Ők a nemzetközi összehasonlításban is igen magas kamatprémium miatt egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak az állampapírpiacon.)




Kancelláriaminiszteri intelem  

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egy nem a monetáris politikával foglalkozó sajtótájékoztatót tett érdekessé kijelentésével. Véleménye szerint a Magyar Nemzeti Banknak és elnökének “nagyon komolyan meg kellene fontolnia”, hogy a monetáris eszközrendszer alakításával miként lehetne változtatni vagy finomítani az exportőröket sújtó forinterősödésen. A kormány tehát osztja a vállalkozói körökből származó aggodalmat. Kiss Elemér elmondta, hogy tiszteletben tartja az érdekképviselet álláspontját, a kormány ilyen nyilatkozatot azonban még nem tett ez ügyben – tette hozzá. 

Mit kívánnak a békétlenek?

A lemondást követelő szervezetek – állítja Antalffy – tisztában vannak azzal is, hogy a hazai vállalatok versenyképességének csökkenéséért nem kizárólag az erős forint a felelős. Ehhez hozzájárul a bérkiáramlás ugrásszerű növekedése (ezen a téren a legutóbbi OÉT bérmegállapodása tovább ronthat) vagy az általánosan rossz konjunkturális helyzet.

Ennek megfelelően, bár nem bánnának egy alapos kamatvágást, nem csupán a „monetáris lazításban” gondolkodnak. Olyan kormányzati lépéseket várnak, mint az amúgy európai viszonylatban is alacsony társasági adó csökkentése, a járulékok csökkentése vagy a közüzemi díjak kordában tartása. Ezek kisegíthetik a karcsúsításokkal védekező cégeket a bajból.




Az első számú közellenség 

A Rába Rt. pénteki sajtótájékoztatóján első számú közellenségnek nevezték a magyar árfolyampolitikát. A cég vezetői hangsúlyozták, hog nem személyről, hanem „fogalomról” van szó. A Rábának mindenesetre óriási veszteséget okoz az erős forint, jövőre például várható 1,3 milliárd forintot. Elhangzott, hogy korábban 286 forint/dollár árfolyamon tervezett a cég, ma viszont már előfordulnak „236 forintos dollárok” is. A Rába hangsúlyozza, hogy általában lefedezi az árfolyamváltozásokból adódó kockázatokat, de csak mintegy 70-80 százalékban. A cég jelenleg 2004-ig kötött „előre” kockázatkezelési üzleteket, de ezek is igen hátrányosak lehetnek, hiszen a jelenlegi nagyon magas kurzust veszik figyelembe. A Rába éppen ezért megpróbálja beszállítói szerződéseinek zömét dollárban, illetve a bevételeknek megfelelő devizában megkötni. Ez azonban komoly nehézségekbe ütközik a magyar piacon. 

A jelentős hányadban import árut értékesítő kiskereskedőknek elvileg jól jönne az erős forint, hiszen az az importárak csökkenése növeli a vásárlókedvet. A kiskereskedelmi és szolgáltatói szektor érdekvédelmi szervezetének vezetője szerint azonban az erős forint a kiskereskedelemnek sem érdeke, mert az import olcsóságából származó előny egy emelettel feljebb, például a nagykereskedőnél csapódik le.

Mikulásra: kamatvágás Európában

Csütörtökön az Európai Központi Bank ötven bázisponttal csökkentette irányadó kamatát, így visszaállt az európai és a magyar kamatok között a legutóbbi MNB-s csökkentésig fennálló különbözet. Arról megoszlik az elemzők véleménye, hogy a magyar jegybank követi-e az EKB lépését.

Korábbi nyilatkozatai szerint az MNB csak akkor csökkent, ha a forint újra a sáv szélének közelébe kerül. Márpedig a csütörtöki kamatvágás után ez megtörtént. Misur Gábor elemző a FigyelőNetnek ugyanakkor azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy az együttműködésre kevés hajlandóságot mutató jegybank ezek után kamatot csökkentene. Az elemző szerint azonban az igen gyenge alapadatok rövid időn belül hozzájárulhatnak a forint gyengüléséhez – kamatvágás nélkül is. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik