Befektetők iskolája III. – ez a minimum

Átlagolás

Az átlagolásnál a spekuláns befektetésre szánt pénzének először csak egy részét használja vásárlásra. Tegyük fel, hogy 10 ezer forintot szán összesen részvényvásárlásra, ebből az első részvény megvételére 3000 forintot használ fel. Amikor a részvény árfolyama 2000 forintra esik, akkor vásárol még egy darabot. Ekkor összesen 5000 forintot költött a két részvényre, tehát mindegyik részvény átlagosan 2500 forintjába került. Amikor a papír ára, némi növekedés után eléri a 2500 forintos átlagárat, a befektető „nullára kerül”. Amennyiben az árfolyam tovább emelkedik, a 2500 forint feletti rész a befektető nyereségévé válik. Az átlagolás kedvelt régi technika, bár igen kockázatos, ugyanis nem mindegy, hogy melyik fogy el hamarabb, az árcsökkenési trend vagy a befektető pénze. Ennél a módszernél ezért érdemes nagyon jó minőségű papírokkal és hosszú távon ügyletelni.

Sávkereskedés

Az értékpapírpiacok jelentős része hosszú időn keresztül trend nélkül mozog egy meghatározott sávban. Ebben az időszakban a sávkereskedés technikájával lehet nyereséget elérni, a sáv tetején célszerű eladni, és a sáv alján venni a részvényt. Tegyük fel, hogy a részvény árfolyama 7000 és 8000 forint között mozog. Amikor az árfolyam valamivel 7000 forint fölött áll, a befektető vásárlásba kezd, 8000 forinthoz közeledve pedig eladja a birtokában levő papírokat. A sávkereskedés két hüvelykujjszabálya egészen addig működik, amíg a befektetők többsége rá nem jön, hogy a részvényárfolyam egy határozott sávon belül alakul. Amikor a piac észleli a jelenséget, az árfolyam felfelé vagy lefelé hirtelen kitör a sávból a befektetők tömeges eladásainak vagy vételeinek a hatására.

Kitörés-kereskedés

A kitörés kereskedés stratégiája abból a megfigyelésből származik, hogy a legtöbbet akkor lehet nyerni egy részvényen, ha hirtelen kitör az árfolyama a befektetők által megszokott régióból. A kitörés többnyire nagy mozgással jár, ez a befektetők nagy részét meglepetésként éri. A kitörésre játszók két pontot jelölnek ki előre, az egyik fölött vesznek, a másik alatt pedig eladnak. A kijelölt pont lehet a részvény árfolyamából számított mozgóátlag, a részvény árának korábbi csúcsa vagy mélypontja. A nagy árfolyammozgásra spekuláló „kitörés-kereskedők” akkor is tartják pozícióikat, ha a részvény árfolyama meglódul: drágán vesznek és még drágábban eladnak. Az e módszert követőknek végig ügyelniük kell arra, hogy veszteségminimalizáló stratégiát is alkalmazzanak, hiszen a kitörés lehet, hogy tévesnek bizonyul és nem valósul meg a várt piaci mozgás.

Pozíciónövelés trendben

A részvényeknél ritka, de előfordulhat, hogy az árfolyam egy hosszú stabil trendben alakul. A befektető ilyenkor megfelelő pozíció nyitásánál a folyamatos nyereségekből tudja tovább bővíteni pozícióját. Tegyük fel, hogy a befektető a piac stabil emelkedésére várva vételi pozíciót nyit. Várakozásait a gyakorlat igazolja, és az állandó emelkedésből nyeresége származik. Az azonnali pozíciónövelésnél két eshetőségre számíthat. Komoly a veszélye, hogy a részvény árfolyamát előbb-utóbb jelentős mértékben korrigálják, amivel a befektető elveszíti eredeti és későbbi nyereségét egyaránt. Korrekció híján, ha a spekulánsnak nyeresége van, akkor vagyonát exponenciálisan növelheti. A befektető választhat óvatosabb stratégiát is a hosszú távú trend meglovagolásakor. Az első komolyabb korrekcióig további bővítés nélkül szinten tarthatja vételi pozícióját, és a korrekció után, ha az eredeti trend folytatódik, akkor gyarapítja csak.

Trendellenes kereskedés

A részvényárfolyamok trendje nemcsak egyenes vonalú lehet, de hirtelen változhat is. Sok befektető ezekre a változásokra spekulál, és a nagy emelkedések alkalmával elad, komolyabb zuhanáskor pedig azonnal vásárol. A módszer egyik veszélye, hogy az értékpapír-piaci trendek idejét, hosszát nehéz kiszámítani, gyakran tovább tartanak, mint amíg a befektető gondolná, ezért nagy kockázatot hordoz magában.

Stop-loss stratégiák

A stop-loss egy veszteségminimalizálási technika, amivel az adott pozíción keletkező veszteséget még időben meg lehet fékezni. A befektető előre meghatároz egy részvényárfolyamot, amiből a részvényárfolyam várttól eltérő mozgása esetén még kisebb veszteségekkel tud kiszállni. A rövid vagy középtávú spekulációval foglalkozó piaci szereplők jól teszik, ha minden befektetésük során stop-loss technikát használnak. Nagyon fontos, hogy stop-loss stratégiánkat előre meghatározzuk, sőt, ha lehet, a kereskedési könyvbe is behelyezzük, mert gyakran a spekulánsnak nincsen elég lelki ereje, hogy az előre meghatározott stop-loss-t végrehajtsa. A legfontosabb gyakorlati kérdés a stop-loss nagysága, amit a kereskedési stratégiától kell függővé tenni. Rövid távú stratégiánál logikus lehet, hogy vétel esetén az előző egy-két időszaki minimum, eladásnál pedig a maximum fölé rakjuk a stop-loss szintjét.

Játssz a hirtelen emelkedésre

A besszpiacokon az árfolyamokat az állandó csökkenés jellemzi, szinte minden nap esik a papírok értéke, gyakran hónapokon keresztül. A tartós csökkenést ugyanakkor meg-megszakítja egy hirtelen és pár napig tartó árfolyam-emelkedés, ami akár a 10-15 százalékot is elérheti. A kezdeti lelkesedés után hamarosan visszatér a korábban jellemző esés. Ezt használja ki a „sell the rallies” stratégia: az agresszív, igen gyors emelkedés harmadik, negyedik napján el kell adni a papírjainkat, de tartalékot kell képezni még egy, esetleg két egységnyi eladásra. Azaz ne lőjük el azonnal az összes puskaporunkat. Készüljünk fel arra, hogy a piac emelkedése nagyobb lesz, mint amit várnánk tőle. A stop-losst rakjuk a belépési pont fölé legalább 5-10 százalékkal.

Milyen megbízást adjunk?

Piaci áras megbízás esetén a brókercég a pillanatnyilag legtöbbet kínáló vevővel köt eladási, illetve a pillanatnyilag legkevesebbet kérő eladóval köt vételi üzletet. A piaci ajánlat olyan ajánlat, amelynek nem teljesülő része a kötés megkísérlését követően érvényét veszti, s a számítógépes kereskedési rendszerből törlődik. Ebben az esetben (például, ha 1000 részvény helyett csak 811-et sikerült eladni) a brókercég 10 percen belül újra beadja a maradék megbízást piaci áron.

Limitáras megbízás esetén a kisbefektető határozza meg az árat (vételnél maximum-, eladásnál minimumárat), amely az elvárásainak megfelel. Ha a piaci ár a kisbefektető által megadott árnál kedvezőbb, akkor megbízása teljesülhet az eredeti árnál kedvezőbben is, de kedvezőtlenebbül semmiképpen sem. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a törvényi szabályozásnak megfelelően a brókercégek ügyfeleik megbízását időrendi sorrendben veszik fel és teljesítik. Ezért előfordulhat, hogy adásvétel történik a megbízás szerinti áron, de nem az adott kisbefektető papírjaival, akkor, ha egy másik ügyfél vagy más piaci szereplő megbízása hamarabb érkezett azonos limitáron ugyanarra a részvényre.

Day-trade megbízásnak azt nevezzük, amely egy adott napi nyitott pozíció zárására irányul. Vételi, illetve eladási pozíció egyaránt zárható day-trade megbízással. Napi nyitott pozíciónak az adott kereskedési napon teljesített vételi, illetve eladási ügyleteket tekintjük.

Stop megbízásnál a kisbefektetőnek nem kell állandóan figyelnie a tőzsde eseményeit, mégis nyugodtan gondolhat befektetéseire. A stoppal ki tudja használni az emelkedő árfolyamokat, illetve mérsékelni tudja az árcsökkenésből származó veszteségeit.

Visszavonásig érvényes megbízást (maximum 30 napig terjedő időtartamra) a limitárat alkalmazó kisbefektető adhat. Limitáras megbízása a megadott periódusig marad érvényben, és teljesüléséig minden nap bekerül a tőzsdére.