Belföld

A PM béremelési tanácsai

Az OÉT szerint a versenyszférában jövőre reálértékben 4,5 százalékkal kell növekedniük a béreknek. A PM számításai szerint az átlagbérek esetében a fizetések szinten tartása is elegendő.

A múlt pénteken megállapodás született az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a versenyszféra jövő évi béralakulásáról. Eszerint jövőre reálértelemben 4,5 százalékkal kellene emelkedniük a versenyszférában a kereseteknek. A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint a bérek ilyetén alakulása a teljes versenyszférában 5,2 százalékos bruttó keresetnövekedés mellett valósul meg. A PM a statisztikai hivatal idei, január-szeptemberi átlagát vette alapul.

A dolgozók 80 százalékánál elegendő a 4 százalék plusz

A tárca modellszámításai azt mutatják, hogy évi mintegy 1 millió 650 ezer forintos fizetésig minden jövedelmi kategóriában elegendő a 4 százalék alatti bruttó béremelés a 4,5 százalékos reálbér-növekedés teljesüléséhez. Ezekben a jövedelmi kategóriákban dolgozik a versenyszféra 1 millió 516 ezer munkavállalójának 78 százaléka, 1 millió 187 ezer ember. Az 1 millió 700 ezer forintnál nagyobb jövedelműek esetében 6 százalékot is meghaladó bruttó keresetnövekedés szükséges az OÉT ajánlásának teljesüléséhez, de a tárca számításai szerint ezzel együtt is igaz, hogy a versenyszféra egészében 5,2 százalékos béremeléssel valósulhat meg az ajánlás.

Reálkereset minimálbér és átlagbér esetén

A minimálbér éves szinten 600 ezer forintos jövedelmet eredményez. Ennek adóterhelése a 2002-es eredeti adótörvények értelmében 8 százalék volt. Jövőre azonban 0 százalék lesz a terhelése, a munkavállaló által fizetett járulékterhek nem változnak, így az egész évi 600 ezer forintos keresményből az eddigi 477 ezer forint helyett 525 ezer forintot vihet haza a munkavállaló. Ez 10,1 százalékos nettó keresetnövekedést eredményez, ami éves szinten a várható átlagosan 5 százalékos infláció mellett 4,8 százalékos reálkereset-növekedést ad.

A bruttó átlagkereset a modellszámítások szerinti éves 1 millió 500 ezer forintos jövedelemhez esik a legközelebb. Itt az adóterhelés 384 ezer forintról 287 125 forintra mérséklődött, így ebben a jövedelmi sávban a bruttó bérek pusztán szinten maradása is 5,2 százalékos reálbér-növekedést eredményez.

Ágazatonként nagy a szórás

A KSH idei első háromnegyed éves adatain alapuló számítás szerint az ipar egészében nagyjából igaz, hogy a bruttó keresetek szinten tartása is elég a kívánt reáljövedelem növekedéshez, de az egyes ágazatok között nagy a szórás. A feldolgozóipar egyes alágazataiban és a gépiparban a szinten tartás 4,5 százaléknál magasabb reálbér-növekedést eredményez. Nem mondható el ugyanez az élelmiszer-, a textil-, a fa- és fémfeldolgozó iparról, valamint az úgynevezett “máshova nem sorolt feldolgozóipari tevékenységről” sem.

A PM számításai szerint szerény, 3 százalék alatti béremelés is elegendő a kereskedelemben és mezőgazdaságban ahhoz, hogy teljesüljön az OÉT bérajánlása. A modellszámítások szerint előbbiben 2,2, utóbbiban 2,3 százalékkal kell emelni a bruttó béreket a vásárlóérték 4,5 százalékos növeléséhez. Ennél is kisebb az elégséges bruttó béremelés a bányászatban és a vendéglátásban.

A “teljesítéshez” a vegyiparban 9,2 százalékos emelésnek, míg a pénzügyi szolgáltatások területén 11,1 százalékos bérfejlesztésnek kellene megvalósulnia, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás területén pedig kereken 8 százalékkal kellene emelni a fizetéseket ahhoz, hogy teljesüljön a bérajánlás. Ezekben az ágazatokban az átlagot messze meghaladják a jelenlegi keresetek.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik