Belföld

Pénztárzárás – menni vagy maradni?

Nem mindenkinek éri meg nyugdíjpénztári tagnak lenni. Az utóbbi évek jogszabályi változásain kívül a befektetési klíma sem kedvez mindig a többmillió érintett vagyonának.

Ingoványos terület a nyugdíjpénztári piac. Havonta utaljuk a tagdíjakat, és csak hosszú évek múlva derül ki, mennyit kapunk cserébe. Az év végéhez közeledve több kérdésre is szeretnénk választ kapni. Vajon érdemes-e még decemberben egy nagyobb összeggel megfejelni eddigi számlánkat, hogy kihasználhassuk a maximális adókedvezményt? Vagy felejtsük el az egészet, és lépjünk vissza a tisztán társadalombiztosítási rendszerbe? Mert december 31-éig még erre is lehetőség van.

Adókedvezmények 

Az önkéntes pénztárba teljesített befizetések (tagdíj, eseti kiegészítések, illetve támogatói adomány) 30 százalékátlehet levonni a személyi jövedelemadóból, legfeljebb azonban 100 ezer forint. Ha a nyugdíjba vonulás várható időpontja 2020. január 1-je előtt esedékes, akkor a felső határ 130 ezer forintra módosul. Eszerint tehát 333 333, illetve 433 333 forintnyi teljes befizetés esetén vehetjük igénybe a teljes adókedvezményt, ha van ennyi adónk.
A magánnyugdíjpénztárak tagjait csak 25 százalékos, viszont korlátlanul igénybevehető kedvezmény illeti meg a befizetett tagdíjak után, és az ezen felül teljesített egyéb befizetéseknek a 30 százaléka írható le. 

Fizessünk még többet?

Az adóév végéhez közeledve egyre több pénztártag kapta már kézhez választott nyugdíjpénztára levelét, amelyben egy egyszeri nagyobb összeg befizetésére buzdítják az igénybe vehető maximális adókedvezmény elérése érdekében. Ez természetesen figyelemre méltó, ám inkább rövid távú szempont, amit magával a tagsággal járó, hosszú távú előnyökkel és hátrányokkal érdemes összevetni. Nem mindegy tehát, hogy az, amit idén megspórolunk, hosszú távon nagyobb mértékben gyarapítja-e megtakarításainkat, mint ha más befektetési formát választanánk.

A pénztárak teljesítményéről sajnos igen kevés publikus adat áll rendelkezésünkre. A befektetési alapokkal ellentétben például itt szó sincs naponta közzétett hozamokról, ezekhez az adatokhoz még évente egyszer is nehéz hozzáférni. A szektorról talán egyedüli függetlenként negyedévente elemzéseket készítő FI-AD Pénzügyi Tanácsadó Kft. legfrissebb tanulmánya szerint a 2001. januárja és 2002. júliusa közötti időszakban a 11,15 százalékos inflációtól jócskán elmaradó, 7 százalékos átlaghozamot értek el a vizsgált pénztárak. Az idei év első hat hónapja szintén negatív reálhozamot, átlagosan 1,6 százalékos megtérülést hozott a 4,06 százalékos inflációhoz képest (a benchmark-hozamszint ennél még alacsonyabb, csupán 1,1 százalékos lett).

Tények tükrében 

Június végén már 1,2 millió tagot számláltak az önkéntes nyugdíjpénztárak, és mintegy 310 milliárd forinttal gazdálkodtak. A magánnyugdíjpénztárak 2,2 millió tag 330 milliárdnyi tőkéjét kezelték. A szakértők az utolsó pillanatban már nem számítanak komolyabb mértékű visszalépésre: aki meggondolta magát, az minden bizonnyal korábban kilépett. 

Nem kockáztatnak

A nyugdíjpénztárakat egyébként botorság lenne azzal vádolni, hogy vakmerően kockáztatják a tagok pénzét. Befektetési stratégiájuk konzervatív: a portfólió 87 százaléka belföldi kötvényekben (zömmel állampapírokban), 8 százaléka hazai részvényekben, 4,5 százaléka külföldi értékpapírokban, a maradék (fél százaléknyi) ingatlanokban ölt testet.

A nagyobb vagyont kezelő pénztárak – a FI-AD Kft. elemzése szerint – valamivel kockázatvállalóbbak. Merészebben invesztálnak például nemzetközi instrumentumokba. Mivel ezek megtérülése az év első felében kifejezetten alacsony volt, így épp a nagyobb pénztárak az átlagosnál gyengébben teljesítettek. A cég által vizsgált 40 pénztár (vagyis az összes magánpénztár és 20 önkéntes) közül mindössze hatan teljesítettek az inflációt meghaladóan, és 25-en a benchmark-hozam fölött. Az abszolút nyertes 7-7,5 százalékos hozammal bővítette tagjai vagyonát június végére, miközben az „alvégen” akadt olyan, amely több mint 5,5 százalékkal apasztotta a portfóliót.










A legvagyonosabb önkéntes nyugdíjpénztárak hozama (%)
1998
1999
2000
2001
1. OTP
20,32
15,38
3,78
4,94
2. Allianz Hungária
18,16
17,03
8,44
8,91
3. MKB
17,25
15,84
7,46
8,2
4.Villamosenergia-ipari Társaságok
17,2
13,27
9,07
7,51
5. ÁB-Aegon
7,1
10,64
6,46
5,67
Forrás: Pénzügyi Közlöny

A magánnyugdíjpénztárak külön figyelmet érdemelnek. Teljesítményük ebben az évben azért is irányadó lehet, mert a korábban önként belépett tagoknak még most utoljára lehetőségük van a visszalépésre a tisztán társadalombiztosítási rendszerbe. A 20 magánkassza második negyedéves teljesítménye átlagosan mínusz 3,2 százalékos volt. Csupán ketten produkáltak reálhozamot, a többiek nominálisan negatív hozamot értek el.










A legvagyonosabb magánnyugdíjpénztárak hozama (%)
1998
1999
2000
2001
1. OTP
16,36
19,57
5,34
6,01
2. ING N-N
3,8
19,6
5,1
3,7
3. ÁB-Aegon
10,27
11,88
8,8
9,16
4. Allianz Hungária
20,16
17,96
8,25
9,24
5. Winterthur
16,06
19,44
6,17
6,09
Forrás: Pénzügyi Közlöny


A kedvezőtlen képért alapvetően a piaci körülmények okolhatók, hiszen maga a benchmark hozam is mínusz 2,9 százalékot tett ki átlagosan. (Tehát valamivel azért magasabbat a pénztárak tényleges teljesítményénél.) Ezzel együtt például Borza Gábor, az ING N-N Nyugdíjpénztárak ügyvezetője az év egészét tekintve határozottan optimista. Véleménye szerint az utóbbi hetek látványos fellendülése bőven ellensúlyozni tudja az év első felére jellemző visszaesést, és biztosan pozitív reálhozamot eredményez majd a tagok részére, legalábbis azok esetében, ahol a visszaesés oka a viszonylag magas részvényhányad, illetve a hosszú lejáratú állampapír-portfólió volt.

Kinek éri meg? 

December 31-éig kell meghozniuk a végleges döntést a magánnyugdíjpénztárakba önkéntesen belépett tagoknak: melyik nyugdíjrendszert választják. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy akinek a belépéskor még legalább 15 éve volt hátra a nyugdíjkor eléréséig, és az átlagosnál magasabb a havi jövedelme, annak továbbra is érdemes maradnia. Ezt a kritériumot tovább árnyalhatja a pénztár eredményessége: egy profitábilisabb pénztár rövidebb idő alatt is képes lekörözni a TB-nyugdíjat.
A PSZÁF honlapján elérhető „egyéni nyugdíjszámító program” további segítségül szolgálhat. A jövő évi jogszabályokat is figyelembe vevő program az egyéni „életpálya” néhány fontosabb adata, alakulásukra vonatkozó becslések, a tervezett makrogazdasági folyamatok és a hosszú távú demográfiai előrejelzések alapján számolja ki a várható nyugdíjakat, és fogalmaz meg „ajánlást” a számítást elvégeztetőnek. 

Csalfa ígéretek

A magánnyugdíjpénztárak jövőjét gazdaságpolitikai intézkedések is folyamatosan befolyásolják. Emlékezetes, hogy a tavaszi kampányígéretek közül az egyik leghangzatosabb éppen a tagdíj azonnali növelése volt 8 százalékra. Ezt azóta a szakma általános sajnálatára 7 százalékra mérsékelték, és a végleges ráta elérését egy évvel elhalasztották. (Holott a nyugdíjreform bevezetésekor megfogalmazott eredeti elképzeléseknek megfelelően már két éve ennyit kellene fizetniük a tagoknak.)

Jóllehet, az utóbbi évek döntései – szakmai becslések szerint – már eddig is mintegy 70 milliárd forintot vontak el a pénztáraktól, a szektor képviselői most mégis türelmesek. Egyelőre, úgy tűnik, bíznak a kormány szándékainak komolyságában, és belátják: hosszú távon ez az egy év csúszás már nem okozhat akkora csalódást.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik