Az Európai Unió 2004-es bővítésében résztvevő tíz ország közül kilenc országban kikérik a polgárok véleményét a csatlakozásról. Erre nem kötelezi a kormányokat az EU, Ciprus kivételével azonban mindegyikben tartanak uniós referendumot. Az sem általános, hogy a csatlakozási szerződés aláírása előtt vagy után mondanak-e véleményt a belépésről az ország lakosai. Az 1995-ben csatlakozó Ausztriában a szerződés parafálása előtt tartottak népszavazást, Norvégia miniszterelnöke azonban már kétszer írta alá “feleslegesen” a dokumentumot, mert a skandináv ország lakossága ezt követően 1972-ben és 1994-ben is nemet mondott a tagságra. A most belépők közül két országban, Máltán és Magyarországon lesz az április 16-i athéni aláírás előtt EU-referendum, a többi tagjelölt csak később nyilvánítja ki akaratát. A referendumot általában ügydöntő jelleggel tartják meg, tehát a végső szót kimondó nemzeti parlamentek csak a pozitív eredmény ismeretében ratifikálhatják a csatlakozási szerződéseket.
Brüsszel a magyarokban is bízik
A legkisebb csatlakozásra pályázó országban, Máltán még 2003 első negyedévében megtartják az EU-népszavazást, de ennek pontos időpontja még nem ismert. Eddie Fenech Adami miniszterelnök korábban a januári időpontot sem tartotta kizártnak, de az öthetes átfutás miatt erre már vajmi kevés az idő. A szigetország sajtója szerint február 22-e vagy március elseje lehet a legalkalmasabb időpont, egy nyilatkozatában Adami pedig azt is elképzelhetőnek mondta, hogy március 15-én döntsön Málta az EU-tagságról. Magyarország viszont már biztosan nem március idusán szavaz, noha Medgyessy Péter és a szocialisták a nemzeti ünnepet szemelték ki a korábban referendum időpontjául. Ez azonban az ellenzék heves ellenállásába ütközött, és a minap megszületett konszenzus eredményeként négy nappal a szerződés aláírása előtt, április 12-én szavaznak a magyarok. A korai magyar uniós népszavazás nem csak a legitimitás szükségességét hangsúlyozó Medgyessy Péternek, hanem Brüsszelnek is fontos. Az EU-ban ugyanis kifejezetten szerencsésnek tartanák, ha a csatlakozás mellett elkötelezett magyar közvéleményt – a legutóbbi felmérés szerint 77 százalékot kapna az igen – előbb kérdeznék meg, mint a még bizonytalan országok (például Csehország, Észtország) lakosságát. Budapest azonban nem csak az EU-val, hanem a Visegrádi Négyek másik három országával is egyeztetett a népszavazás kérdésében: a V4-ek leszögezték, mindannyian kikérik a lakosság véleményét.
A másik három visegrádi ország azonban úgy döntött, csak a szerződés aláírása után tartják meg a referendumot. Legkorábban Lengyelország, ahol a parlament még nem döntött, de Leszek Miller kormányfő május 11-ét jelölte meg alkalmas időpontként. A lengyel miniszterelnök szerint ennyi idő legalább kell a lakosság informálására. Így érvelnek Pozsonyban is, ahol végleges dátum még szintén nincs, de az Eduard Kukan külügyminiszter által ajánlott június 7-i időpontot kedvezően fogadták Szlovákiában. A szomszédos Csehországban már döntött is a parlament: a június 15-16-i népszavazás premier lesz, mert az országban még soha sem tartottak referendumot. Májusban vagy júniusban tartják Szlovéniában is a népszavazást, de az időpontot még Ljubljanában sem tűzték ki.
A baltiak a végére maradnak
A visegrádi példa ragadós volt a Baltikumban, legalábbis ami az egyeztetést illeti. A balti országok parlamenti vezetői szeptemberben cseréltek eszmét a jövő évi EU-referendumról, ahol felmerült, hogy a három ország egy napon mondjon véleményt a csatlakozásról. Litvánia és Lettország képviselője lelkes volt, nem úgy Észtország, amely fenntartásokkal fogadta az ötletet. A baltiak úgy vélekedtek, elég idejük van még az időpont meghatározására, a legvalószínűbb azonban a nyár eleji voks.
A hollandok is szavaznának
A tagjelöltek tehát már a népszavazás lázában égnek, az azonban kellemetlen meglepetés számukra is, hogy váratlan követőre leltek. A holland parlament ugyanis nemrég bízta meg a hágai kormányt azzal, vizsgálja meg a bővítésről szóló esetleges referendum lehetőségét. Hollandiában azonban januárban rendkívüli választásokat tartanak, ami a bővítést ellenző politikai erők vereségét hozhatja, meglékelve ezzel a népszavazás ötletét.
A valószínű menetrend:
2003. február, március: Málta
2003. április 12.: Magyarország
2003. április 16.: Az EU és a tagjelöltek közötti csatlakozási szerződések aláírása Athénban.
2003. május, június: Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia
2003. május 11.: Lengyelország
2003. június 7.: Szlovákia
2003. június 15-16.: Csehország
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
