Belföld

A koppenhágai EU-csúcs előtt nem várható végső megegyezés?

Egyre valószínűbb, hogy a jövő heti koppenhágai EU-csúcs előtt nem lesz megállapodás a csatlakozás legfontosabb pénzügyi kérdéseiről. Hétfőn Lengyelország és Csehország főtárgyalója is úgy vélekedett, hogy a végső alkut a legmagasabb politikai szinten lehet és kell megkötni. Magyarország kedden ismerteti a dán kompromisszumos javaslatra adandó válaszát az Európai Unió soros elnökségével.

Az Európai Unió soros dán elnöksége hétfőn újabb informális konzultációsorozatot kezdett a tagjelöltekkel az egy héttel korábbi kompromisszumos javaslatról. A mostani körben a tagjelöltek terjesztik elképzeléseiket az elnökség elé a végleges alkucsomagról. Magyarországra kedden kerül sor.

Az újabb “szembesítés” a jelek szerint nem hozott fordulatot a bővítés húsbavágó pénzügyi kérdéseiről szóló vitában. A cseh és a lengyel főtárgyaló a Visegrádi Négyek vasárnapi budapesti nyilatkozatához tartva magát az alkucsomagban felkínáltnál kedvezőbb feltételeket követelt a közvetlen agrárkifizetéseknél és a pénzügyi-költségvetési kérdésekben. Mindketten világossá tették, hogy miközben számos területen határozott esélyt látnak a gyors megállapodásra, a legégetőbb pénzügyi kérdésekben valószínűtlennek tartják az alkut a jövő hét második felében Koppenhágában sorra kerülő EU-csúcs előtt. Ez kifejezetten rossz hír a dán elnökségnek, amely mindent elkövet annak érdekében, hogy még a csúcs előtt nyélbe üsse az alkut.
Jan Trusczynsky lengyel főtárgyaló azonban a több mint 2 órásra nyúlt egyeztetés után magabiztosan közölte, hogy még az áttörésnek szánt jövő hétfő-keddi külügyminiszteri tárgyalási fordulón sem számit megállapodásra a legfontosabb pénzügyi kérdésekben. “Azokat a témákat, amelyeknek közük van a pénzhez, valószínűleg csak Koppenhágában lehet majd véglegesíteni” – jelentette ki Lengyelország főtárgyalója, aki ugyanakkor jó esélyt lát arra, hogy a nem közvetlenül anyagi jellegű ügyekben már ezt megelőzően megegyezzenek a felek. Trusczynsky elismerte, hogy a pénzügyekben nem tapasztal túl sok rugalmasságot az EU részéről.

Cseh kollégája ugyancsak úgy vélekedett, hogy egy-két horizontális téma (például a direkt agrártámogatások) mindenképpen megmarad Koppenhágára. Pavel Telicka a “labdát” az EU térfelére dobva azzal magyarázta a koppenhágai “túlórázást”, hogy néhány fajsúlyosabb kérdésben a tagországok állam- és kormányfői mondhatják csak ki a döntő szót. Értesüléseink szerint a végleges cseh javaslatban 5 prioritás szerepel: az ajánlottnál nagyobb arányú közvetlen kifizetések rövidebb átmenettel, a költségvetési aránytalanságok kiküszöbölése, a gabona és a burgonyakeményítő szektorban a felkínáltnál nagyobb mértékű kiegészítő állami támogatás nyújtásának lehetősége, az Európai Beruházási Bank (EIB) büdzséjéhez való nemzeti hozzájárulás 10 év alatt történő bevezetése az EU által ajánlott 4 év helyett, és a Budweiser sör földrajzi nevének védelme. Prágának a csomagban ajánlott szopósmarha- és keményítőkvótával van továbbra is problémája.

Szlovénia küldöttsége hétfőn két területen kért kedvezőbb elbírálást a felajánlottnál. Ljubljana nagyobb költségvetési visszatérítésre és nagyobb összegű felzárkóztatási támogatásra tart igényt. A szlovénok a jelenlegi 85 százalékról 100 százalékra (tehát az uniós szintre) szeretnék feltornázni a gazdáiknak járó közvetlen jövedelemtámogatásokat (a referenciaérték a 2003-as támogatás plusz 10 százalék). Litvánia főtárgyalója szerint országa néhány agrárkvótától eltekintve közel áll az egyezséghez. Hétfőn ötödikként Ciprus küldöttsége ült tárgyalóasztalhoz. Kedden délután Juhász Endre főtárgyaló is ismerteti a hétfőn az integrációs kabinet ülésén elfogadott végleges magyar alkujavaslatot a dán elnökséggel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik