Legkorábban csütörtökön oldódhat meg az a feladvány, amely a 4 éve tartó felvételi tárgyalásokon talán a legtöbb fejtörést okozta az Európai Unió és Magyarország tárgyalóinak. Az EU soros dán elnöksége a külügyminiszterek hétfői-keddi találkozójáig adott “határidőt” a versenyfejezet lezárására Magyarországgal, amit még egy külön ennek a témának szentelt főtárgyalói fordulónak kell megelőznie. Erre a találkozóra az előzetes tervek szerint csütörtökön kerülne sor.
Kérdés, hogy mire jutnak ma a tagállamok bővítési szakértői, amikor új közös álláspont kialakítására tesznek kísérletet a versenyfejezetben. Mára lényegében egyetlen nyitott kérdés vár megválaszolásra: mi legyen azoknak, az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetetlen beruházási adókedvezményeknek, más néven szerzett jogoknak a sorsa, amelyek évekkel a csatlakozás után futnak ki?
Konverzió vagy átmenet
A BruxInfo értesülései szerint a legvalószínűbb megoldás, hogy az érintett külföldi cégek (a számuk összesen 48) két opció közül választhatnak majd. Vagy az uniós szabályokkal összhangban átalakítják az eredeti adókedvezményüket, vagy több évre szóló átmeneti időszakot kapnak majd. Jól értesült források szerint ugyanakkor az Európai Unió még maga sem döntötte el, hogy átmeneti mentességet adjon-e, és ha igen, milyen hosszú időre. Kevésbé tűnik problematikusnak a szerzett jogok konverziója, miután az EU – egyes hírek szerint – már kész elfogadni, hogy csak 2003 január 1-től vegye figyelembe a nyújtott adókedvezményeket, kedvezőbb feltételeket kínálva ezzel a szóban forgó cégek többségének. Lengyelország esetében 2001 január 1-i dátumot állapítottak meg, amelyet a magyar kormány elfogadhatatlannak tartott.
Mind az előző, mind a jelenlegi kormány bajuszt akasztott az Európai Bizottsággal a fejlesztési adókedvezmények kapcsán, amelyeket egészen az idei év végéig igénybe lehetett venni. Az EU-szabályok egy regionális fejlettségi térkép alapján felső határt szabnak az állami támogatások mértékének, szemben a kifogásolt magyar rendszerrel, amely akár 100 százalékos adókedvezményt is biztosított. Magyar szempontból 8-10 milliárd euró volt a tét – ennyire becsülik az ebben a keretben végrehajtott beruházások értékét. Magyar szempontból arra törekedtek, hogy a cégek az eredeti adókedvezményhez képest minél kisebb veszteséggel megússzák a konverziós műveletet.
