Wim Duisenberg az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának brüsszeli meghallgatásán azt mondta: a 12 havi infláció az utóbbi hónapokban kissé az EKB által meghatározott 2 százalékos felső árstabilitási tűréshatár felett járt, s az év hátralévő időszakában még emelkedhet is kissé, sőt 2003 elején is még 2 százalék felett maradhat. Utána azonban – feltéve, hogy az olaj nem drágul meredeken, és a bérpolitikára a mérséklet lesz jellemző – a fogyasztói árak emelkedési üteme visszatér az EKB által az árstabilitás szempontjából még elviselhető felső szint alá – mondta.
Duisenberg szerint az euró erősödése és a gyenge növekedés is az inflációs nyomás enyhülését valószínűsíti. Az elnök szerint az EKB legutóbbi, november 7-ei kamatülése óta erősödtek azok a jelek, amelyek az infláció lassulását vetítik előre, és ezzel együtt a gazdasági növekedést jó eséllyel lassító kockázatok is még jelen vannak az euróövezetben. Duisenberg ezek közé sorolta a makrogazdasági egyensúlytalanságokat a világgazdaságban, a geopolitikai fejleményeket és a tőzsdei árfolyamzuhanásoknak a fogyasztásra gyakorolt esetleges hatásait, jóllehet ez utóbbiak nagyságát bizonytalannak nevezte a bankelnök.
Duisenberg szerint az euróövezetbeli pénztömeg-növekmény átfogó M3-as szintű indikátora továbbra is az inflációmentes növekedés finanszírozásához szükséges mértéknél nagyobb pénzellátási növekedést mutat, de az EKB a jelenlegi gazdasági környezetben ezt a többletlikviditást nem tartja rövid távú inflációs veszélynek.
Az előzetes becslés szerint az euróövezet átlagos inflációja 2,2 százalékos volt novemberben tizenkét hónapra a szeptemberi 2,1, és az október 2,3 százalék után.
Az EKB több mint egy éve – a tavaly novemberi fél százalékpontos csökkentés óta – 3,25 százalékon tartja alapkamatát, a változó kamatú repótendereken alkalmazott kéthetes refinanszírozási minimumot; elemzők szerint a következő, december 5-ei ülésen mind nagyobb eséllyel elképzelhető egy negyed százalékpontos enyhítés.