A csatlakozni kívánó országok gazdasági problémáit az EU-tagság önmagában messze nem oldja meg – mondta a spanyol biztos a Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi lapnak nyilatkozva.
Átlagosan legalább húsz évig tart majd, míg a tíz új tagállam jóléti szintje eléri a régi Európai Unió jóléti szintjét – mondta Solbes a korábbi tapasztalatokra hivatkozva.
Görögország például húsz évvel a belépése után sem dolgozta még le hátrányát az EU-val szemben. Az 1986-ban csatlakozott Spanyolország és Portugália egy főre jutó GDP-je még mindig az EU-átlag alatt van, Írországnak harminc évre volt szüksége ahhoz, hogy csatlakozási pontot találjon a régi tagállamok gazdasági erejéhez. Az új tagok felzárkóztatása az EU-hoz még hosszú ideig az Európai Bizottság fő feladata marad – közölte Solbes. A pénzügyi biztos szerint az euró bevezetésének nem kellene bizonyos belépő országok elsőrendű céljai között szerepelnie. Nagyon nagyra törőnek tartotta Solbes, hogy egyes országok a céldátumot is kitűzték: 2007-re a pénzügyi uniónak is tagjai akarnak lenni.
Nem zárom ki, hogy egy-két ország 2007-re ne vehesse át az eurót, de a többség nem lesz erre képes – mondta. Solbes úgy vélekedett: az új tagok közül különösen Lengyelországnak kell “erősen igyekeznie”, hogy megállja helyét a régi EU-államok erős gazdaságaival folyó versenyben. A pénzügyi biztos nyugodtan reagált arra, hogy több tagországban romlott az állami pénzügyek helyzete, és az államháztartási deficit Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban túlságosan magas.
“Ez most nem első számú probléma” – mondta Pedro Solbes, hozzátéve: a csatlakozni kívánó országoknak van még néhány évük arra, hogy a deficitet a három százalékos maastrichti határ alá vigyék le, azaz államháztartási deficitjük ne érje el a GDP három százalékát, ami a pénzügyi unióhoz való tartozás egyik feltétele.
