Ebben állapodott meg a kormányzati, munkaadói és
munkavállalói oldal az OÉT pénteki plenáris ülésén.
A fórum nem irányozza elő 2003-ra a minimálbér bruttó összegének emelését, azzal az indokkal, hogy az szja-szabályok változása miatt a legkisebb kereset nettó értéke, illetve reálértéke így is 10,1 százalékkal, illetve 5 százalékkal nő. A fórum azért a reálbéremelés mértékére tett javaslatot, mert az
szja-szabályok változása a létszámösszetételtől, illetve a keresetek nagyságától függően differenciált nettó pozíciójavulást eredményez jövőre. Ezért az egyes gazdálkodóknál eltérő bruttó béremeléssel lehet elérni a javasolt reálbérjavulást.
A kitűzött 4,5 százalékos mérték megfelel a GDP várható javulásának. A pénteken megkötött megállapodás része több más témakör is. Így olyan szabályozást kívánnak bevezetni, amely megakadályozza, hogy a teljesítmény-követelmények irreális emelésével kijátszható legyen a minimálbér kifizetése. Ez a garancia már szerepel majd a Munka törvénykönyve idén év végéig benyújtandó módosítási javaslatában is. Ebben az év végéig beterjesztendő törvénymódosítási javaslatban szerepel majd a megállapodás szerint az is, hogy a kormány lemond a minimálbér egyoldalú meghatározásának jogáról.
A munkaadói, munkavállalói vélemények egyeztetését követően jövő év első felében a Munka törvénykönyve további módosításaira terjeszt elő indítványt a kormány. Jövőre az OÉT-keretében megkezdik a Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát is.
A kormányzat és a szociális partnerek jövő év első félévében megoldásokat keresnek, illetve intézkedéseket hoznak a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében. A megállapodás alapján közösen alakítják ki a társadalombiztosítási alapok felügyeletére vonatkozó törvényjavaslatot. Jövő év május végéig megtárgyalják a heti munkaidő fokozatos csökkentésének lehetőségét. A tárgyalás része lesz a munkaidőalap elemzése is. A megállapodásban a munkaadói és munkavállalói oldal egyetértését fejezte ki a forint folyamatos felértékelődésének kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban. Szerintük ez veszélyezteti a magyar vállalkozások versenyképességét és számos ágazatban a foglalkoztatás biztonságát.
A partnerek az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán a felek megállapodtak, hogy közös felelősségük és feladatuk alkalmazkodni az Európai Unió szociális normáihoz és versenyfeltételeihez. A megállapodás szerint ennek érdekében egyidejűleg kell közelíteni fokozatosan a magyar béreket az uniós átlaghoz, s ezzel összefüggésben javítani a magyar vállalkozások versenyképességét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
