A dél-koreai, finn és kanadai gyerekeknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy az életben való boldoguláshoz megfelelő tudást szerezzenek az oktatási intézményekben. Jelentősen kisebb esélye van erre egy
Magyarországon, egy Dániában, egy Görögországban vagy egy Németországban született gyereknek – derül ki az OECD legfrissebb, 24 országra kiterjedő, az oktatási hátrányokat és lemaradásokat vizsgáló tanulmányából. A firenzei központú Innocenti kutatóközpont azt kutatta, az adott országok mennyire készítik fel fiataljaikat arra, hogy elboldolguljanak a XXI. században, valamint mennyire hatékony az iskola a meglévő lemaradások és hátrányok leküzdésében.
Azoknak a 15 éveseknek az aránya, akik nem képesek alapvető olvasási feladatokat megoldani – például egy gyógyszer szedésére vonatkozó utasításokat értelmezni –, a vizsgált országokban 7 és 20 százalék között mozgott. A legalacsonyabb Dél-Koreában és Finnországban (7 százalék körüli), a legmagasabb viszont Svájcban, Németországban, Magyarországon, Görögországban és Portugáliában. Érdekesség, hogy a komoly nevelési tradíciókkal rendelkező Németország a 24-es listán csupán 19. helyezést ért el, épp megelőzve hazánkat.
A matematika terén azt vizsgálták az egyes országokban, hogy mekkora azoknak a nyolcadikasoknak az aránya, akik teljesítménye nem éri el a nemzetközi átlagot. A legjobban itt is Dél-Korea (9 százalék) és Japán (11 százalék) teljesített, a sereghajtók pedig Görögország (48 százalék) és Portugália (68 százalék). Magyarország a középmezőny felső felében van, a gyerekek 26 százaléka maradt a nemzetközi átlag alatt.
A 14-15 évesek olvasási, számolási képességeit, valamint tudományos ismereteit vizsgáló felmérések szerint a 14-15 évesek körében a nemzetközi átlagot nem teljesítők aránya összességében Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Portugáliában a legmagasabb.
