Nemcsak a kereskedelmi bankokat és a takarékszövetkezeteket, de nonprofit szervezeteket is bevonna a gazdasági tárca a mikrohitelezésbe, miközben az állam a garanciavállalásban és a kamattámogatásban jutna komoly szerephez. A napokban kormány elé kerülő Széchenyi vállalkozásfejlesztési program szerint át kell alakítani a Mikrohitel-programot, mégpedig úgy, hogy a későbbiekben hatékonyabban működjön, és korszerűbb finanszírozási formákat kínáljon az érintetteknek. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Mikrohitel-programja eddig kizárólag állami, illetve PHARE-forrásokra támaszkodott, és alapvetően kis cégek forgótőke-finanszírozását segítette. Amennyiben a kormány is elfogadja a javaslatot, akkor a jövőben a mikrohitel elsősorban fejlesztési és modernizációs célokat szolgálna, a forgóeszköz finanszírozása pedig a Széchenyi-kártyára maradna.
A Széchenyi vállalkozásfejlesztési program szerint az alapvető célok megváltozása miatt az egész mikrohitelrendszer átalakítása szükséges. Ennek egyik kiindulópontja, hogy a mikrovállalkozó ügyfélkör kockázataira tekintettel a banki érdekeltség a finanszírozásban csak száz- százalékos garancia mellett biztosítható. A dokumentum szerint a konstrukció mögötti garanciát a Start Garancia Alapban levő kétmilliárd forint szabad forrás egy új, mikrohitelgarancia-alapba szervezésével célszerű megoldani. Mivel azonban a Start Garancia Alapban levő forrást eredetileg a német kormány adta a Start-hitelekhez, tárgyalásokat kell kezdeni német illetékesekkel a pénz átcsoportosításáról. A Széchenyi vállalkozásfejlesztési program szerint célszerű megteremteni a jogi lehetőséget ahhoz, hogy meglevő vagy újonnan alakuló nonprofit szervezetek saját, alapítványi forrásaik terhére mikrohitelt nyújthassanak.
A kis- és középvállalkozások támogatási rendszerében nem ez lesz az egyetlen változás, hiszen a nemrégiben elkészült Széchenyi vállalkozásfejlesztési program alapvetően módosítja azt. A források hatékonyabb felhasználása érdekében összehangolják és egységes fejlesztési programba foglalják a támogatási formákat. A gazdasági tárca szerint ugyanis a Széchenyi-terv pályázatai nem növelték a társaságok hatékonyságát, nem javult általuk az érintettek versenyképessége, gazdaságélénkítő hatásuk elenyésző volt. A 840 ezer cég közül mindössze alig több mint 5300 kapott valamennyi támogatást. A Széchenyi-terv 2001–2002-ben odaítélt 188 milliárd forint támogatásnak 46 százaléka azaz 85 milliárd forint jutott el a vállalkozásokhoz. Ebből az összegből pedig 71 milliárd forint gazdagította a kis- és középvállalkozásokat.
– Nemcsak a nem megfelelő forrásfelhasználás miatt van szükség a változásra – mondta a Népszabadságnak Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára. – Olyan támogatási rendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi a források maximális kihasználását, és megfelel az európai uniós követelményeknek is. Mivel Nyugat-Európában a vissza nem térítendő támogatás nem a legmegfelelőbb forma, az új rendszerben piaci alapokra helyezik a pénzhez jutást.
A vissza- és vissza nem térítendő támogatások és pályázatok hangsúlya eltolódik a működő cégek megerősítésére, a beruházások által generált foglalkoztatás növelésére, a korszerű vállalatirányítási és szervezési rendszerekre, valamint a logisztikai ismeretek elsajátításának segítésére. Cél a versenyhátrány csökkentése, az esélyegyenlőtlenség tompítása és a finanszírozási problémák megoldása, azaz lehetővé tenni, hogy minél többen vehessék igénybe a bankok pénzügyi szolgáltatásait. Várhatóan 9-10 pályázatot írnak ki a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében a kis- és középvállalkozásoknak, illetve mellettük több olyan támogatási program is lesz, amely a cégek uniós felkészülését szolgálják. A GKM jövő évi költségvetésében 20 milliárd forint van a kis- és középvállalkozások támogatására, amelyhez egyéb tárcáktól is társul pénz, de egyelőre nem tudni, mennyi.
A Széchenyi vállalkozásfejlesztési program a többi között például fenntartaná a beruházási adókedvezményt; e szerint jelenleg a 10-30 millió forint tárgyi eszköz beszerzésére fordított költségek levonhatók az adóalapból. Az új program azt javasolja, hogy évente legalább az infláció mértékével növekedjenek a levonható költségek. A jövő évtől létrejönne az úgynevezett fejlesztési tartalékképzés, amely lehetővé teszi, hogy az új beruházások forrása a megtakarított adóval növekedjen. A Pénzügymisztérium számítása szerint jövőre az intézkedés 25 milliárd forint pótlólagos forrást generál. Az új program a fentiek mellett számos egyéb pénzhez jutási lehetőséget is kínál. Hogy melyek maradnak meg és lépnek érvénybe, az a kormány hamarosan várható döntésétől függ.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
