A Mol Rt. elkészítette a 2003 és 2005 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját. Eszerint a cégnél a legfontosabb az organikus fejlődés, a
belső erőforrások jobb kihasználása, s ennek megfelelően 175 millió dolláros hatékonyságjavulás elérése 2005-ig. Ezt a célt szolgálja a Mol Rt. magyarországi létszámának 200 fővel való fokozatos csökkentése 2005-ig. Mindezen felül további 50 millió dolláros szinergiára számítanak a Slovnafttal való együttműködés előnyeinek kamatoztatásából.
A Mol csoportszinten 17 százalékos megtérülést vár (tőkearányosan) 2005-ig. Ez valamivel alacsonyabb a korábbi három évhez képest, és az évi egymilliárd dolláros EBITDA sem tűnik túlzottan ambiciózusnak. (Az EBITDA a társaság rendelkezésére álló cash flow-t mutatja megközelítőleg, vagyis azt a készpénzt, amellyel eladósodottságát csökkentheti vagy akvizíciókat hajthat végre.) A Mol mindezt 20 dolláros, öt évre kivetített Brent-olajár esetére tervezi.
A Slovnafttól sokat várnak
A Mol vasárnap megállapodást kötött a Slovnaft többségi tulajdonának megszerzéséről, és ezzel egyidejűleg a magyar cég igazgatósága zártkörű alaptőke-emelésről döntött. Az egyezség értelmében a Mol teljes körű menedzsmentirányítást szerzett a Slovnaftban – hangzott el a cég hétfői sajtótájékoztatóján, miután a szlovák Slovbena a.s. és Slovintegra a.s. társaságokkal a Slovnaft a.s.-ben meglévő teljes 31,6 százalékos részesedésük megvásárlásáról állapodott meg. A tranzakció lezárását követően a Mol részesedése eléri a 67,8 százalékot. A tranzakció teljesítésének feltétele, hogy azt a szlovák és a magyar versenyhatóságok jóváhagyják. Az ügylet nyomán a Mol második legnagyobb befektetői csoportjává válnak a szlovák cégek magántulajdonosai. A hétfői sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt, a Mol elnöke és Mosonyi György vezérigazgató is hangsúlyozta: olyan átszervezéseket hajtanak végre, amelyek sem a pozsonyi (Slovnafthoz tartozó), sem a budapesti finomító további működését nem veszélyeztetik. Olyan intézkedésekről van szó, amelynek révén mindkét gyártóegység racionalizálhatja termelését, és így szakosodásra is alkalom nyílik, vagyis a piacokat ezentúl hatékonyabban szolgálhatja ki a kibővített Mol csoport. A Mol vezetői hangsúlyozták, hogy a Slovnaft vételára nem jobb és nem rosszabb a korábbi kondícióknál. Előzetesen ugyan alacsonyabb árat kalkuláltak egyes szakértők, de akkor még olyan árral számoltak, amely nem a teljes körű menedzsment-irányítás megszerzését és nem a kétharmados tulajdonszerzést foglalta magába.
A Mol stratégiai tervei között szerepel az olajkitermelés megduplázása, ez a bővülés elsősorban a Jukosszal folytatott szibériai projekt beindulásától függ. Az új piacokon való terjeszkedés szintén hangsúlyos, ennek megfelelően 200 új töltőállomást kíván létesíteni a társaság. Ezek nagy része határainktól délre (Szlovéniában, Horvátországban, Jugoszláviában) valósulna meg, de a dél-lengyelországi és a cseh piac is számításba jöhet. Romániában a kúthálózat megduplázását tűzte ki célul a Mol leányvállalata.
Mindennek révén 1000-re emelkedhet a cég töltőállomásainak száma, anélkül, hogy Szlovákiában vagy Magyarországon ez a szám növekedne. A két „bázisországban”, vagyis a Mol és a Slovnaft hazájában a kutak minőségi javítására, forgalmuk növelésére törekednek. Nem piaci részesedést kívánnak növelni Szlovákiában és Magyarországon, hanem a minőséget, az intenzitást emelni – mondta Mosonyi György. Ez azt jelenti, ha új kutat nyitnak e két országban, minden bizonnyal be is zárnak egyet a meglévők közül.
A Mol eladósodottsági szintjét 40 százalék alatt kívánja tartani, ehhez azonban a beruházási fegyelem betartására van szükség – mondta Hernádi Zsolt. A nagyobb beruházások közül Hernádi kitért arra, hogy az EU-csatlakozás miatt mind a pozsonyi, mind a magyarországi finomítót korszerűsíteni kell. Erre a finomítói-logisztikai területre összesen 550 millió dolláros invesztíciót terveznek, de ebbe más fejlesztések is beleértendők, így például az orosz kőolaj tranzitálásában való fokozottabb szerephez kötődő ráfordítások.
Keveset költenek a gázüzletágra
A vegyipari és a kutatás-termelési területekre 500-500 millió dollárt szán a cég. A legkevesebb a gázüzletág bővítésére költenének. Ezt az üzletágat, mint elhangzott, nem tekintik a cég alaptevékenységének. Hernádi és Mosonyi egyetértett abban, hogy a gázüzletág sorsát a magyar állam – a Mol aranyrészvényének birtokosaként – nagy mértékben meghatározhatja, minthogy ez a stratégiai nemzeti vagyon részét képezi.
A Mol gázüzletággal kapcsolatos tervei attól függnek, hogy megszületik-e az új gázárszabályozás – tette hozzá Hernádi, megjegyezve: persze ha a régit betartják, illetve betartották volna, a Molnak nem lenne szüksége új szabályokra. A gázüzletág azért nem olyan fajsúlyos a Mol életében – hangzott el -, mert ennek sorsát a cég nem maga irányítja, nem maga befolyásolja. Ezért a gázüzletág esetében a pénzügyi kockázatkezelés jelenleg az elsődleges szempont.
Emelkednek az üzemanyagárak
November 27-én, szerdán 0 órától a Mol Rt. a motorbenzin fogyasztói árát literenként 2 forinttal, a gázolajét pedig 3 forinttal emeli. A társaság az emelést az elmúlt hét folyamán tapasztalt kőolajár-növekedéssel, illetve a forintnak a dollárhoz viszonyított árfolyam-gyengülésével indokolta. A nagykereskedelmi árak változása következtében a fogyasztói árak (literenként) a következőképpen alakulnak: EN 91 ólmozatlan benzin 219,50 forint, EN 91 keverék benzin 222,50 forint, ESZ 95 ólmozatlan benzin 222,50 forint, ESZ 98 ólmozatlan benzin 231,50 forint, Diesel gázolaj 202,00 forint.
A Mol esetleges terjeszkedési terveiről nem hangzott el konkrétum: a cég természetesen mindig vizsgálta és vizsgálja a részvényesi érték emelésének lehetőségeit – hangsúlyozta Hernádi –, és jelenleg is dolgoznak azon, hogy milyen ajánlatot adjanak a horvát INA-ra, ám arról nem nyilatkozott a Mol elnöke, hogy egyáltalán tesznek-e ajánlatot vagy sem. A román Petrom esetleges privatizációjáról pedig még találgatásokba sem kívántak bocsátkozni a cég vezetői. A cseh Unipetrol privatizációjáról ugyanakkor már korábban úgy nyilatkoztak a Mol vezetői, hogy a Slovnafttal közösen indulnának a magánosítási tenderen.
A sajtótájékoztatón szóba került az orosz cégek esetleges magyarországi petrolkémiai szerepvállalása. Hernádi hangsúlyozta: tudomása szerint a magyar állam a Molban meglévő 25 százalékos részesedésének eladását a tőzsdén bonyolítaná le, ha erre sor kerül. Korábbi nyilatkozatokból az is kiderült, hogy a TVK-val a Mol vezetői stratégiai befektetésként számolnak, a Lukoil ukrán leányvállalatával való együttműködésről pedig hétfőn annyi hangzott el: korábban is volt ilyen együttműködés a TVK és az ukrán cég, illetve a BorsodChem és a Lukoil leányvállalata között, így ez nem jelentene újdonságot.
