A müncheni lap szerint a Nyugatnak legalább ezt az összeget kellene arra felhasználnia, hogy javítsa az újonnan jövőknek nyújtott eddigi ajánlatot. Hasznos cél lehetne, hogy Lengyelországnak, Szlovákiának vagy Magyarországnak egy különalapból térítsék meg azokat a költségeket, amelyeket az Európai Unió jövendő keleti határainak védelmére fordítanak, hiszen “végül is az Európai Unió összes polgárának tesznek szolgálatot.”
Lélektanilag fontos jelzés lenne, ha a nyugatiak uniója korrigálná korábbi elhatározását, és 25 százalékról 30 százalékra emelné az új tagországok mezőgazdasági termelőinek juttatandó közvetlen kifizetések kezdő hányadát. Mint ismeretes, az EU elképzelése értelmében a csatlakozó országok termelői legelőször csak a 25 százalékát kapnák annak, amit az EU-beli gazdák kapnak, és mintegy tíz év alatt jutnának el a száz százalékig.
A Süddeutsche Zeitung szerint az elkövetkezendő két hét alatt számháború dúl majd az EU és a tagjelöltek között, de eközben a Nyugatnak egy számról nem szabad megfeledkeznie: Európa újraegyesülése neki az uniós GDP 0,06 százalékába kerül mindössze. “Ennél kevesebbe már nem is kerülhetne” – írta a Süddeutsche Zeitung, és idéz olyan számításokból, amelyeket ismeretei szerint a költségvetési bizottság készített, és a tárgyalások végső szakaszának alapjait képeznék.
Az idézett számítások szerint a májusi bővítés a januári helyett az EU számára 940 millió euróval teszi olcsóbbá a belépést 2004 és 2006 között, a könnyítés legnagyobb része a mezőgazdasági fejezetre jutna. Mivel a tíz új tag az első évben 12 hónap helyett nyolc hónapig lesz az EU tagja, 2004-ben a közép- és kelet-európai gazdáknak szánt szubvenciók egyharmaddal csökkennek. A “piaci vonatkozású intézkedésekre” (ártámogató felvásárlásokra, exportszubvencióra) szánt összegek például 172 millió euróval, 344 millióra. 2005-ben éreztetné hatását megtakarítás az úgynevezett közvetlen támogatásoknál: az eddigi 1,173 milliárd euró helyett jelenleg 782 millió euró kiadását tervezik. Költségvetés-technikai szempontból még később hat a vidékfejlesztésre szánt összeg zsugorodása: ez 511 millió euróval, 1,021 milliárd euróra csökkenne.
A késleltetett bővítés a kompenzációt is csökkenti, mivel a tíz új tag 2004 első négy hónapjában nem fizetne be az EU költségvetésébe. Kiegyenlítés (jövedelem-megosztás) címén 2004-ben bizottsági számítások szerint ily módon egymilliárd euró helyett csak 409 millió áramlana ki az EU kasszájából új tagokhoz.
