Belföld

Magyar NATO-vállalások – elég lesz?

Hazánk NATO-beli szerepvállalásáról négypárti egyeztetést hívtak össze vasárnapra. Ellenzéki politikusok szerint Medgyessy Péter túlzó ígéreteket tett a prágai csúcson.

Medgyessy Péter kormányfő komoly ígéreteket tett a prágai NATO csúcson, miután nemrégiben egy amerikai politológus erősen bírálta Magyarország NATO-beli szerepvállalását. Bush szerdai beszédében elhangzott mondata – „Néhány szövetségesünknek többet kell fordítania hadi fejlesztésére” – valószínűleg Magyarországra is utalt. Medgyessy felszólalásában biztosította az amerikai elnököt és a NATO tagországait, Magyarország megbízhatóbb lesz, mint eddig volt.

Határon kívül is támadhat a NATO

A szövetség által elfogadott közlemény legfontosabb része az észak-atlanti szerződés módosítása. E szerint a NATO ezentúl a terrorizmus elleni harc zászlaja alatt határain túl is, a támadások megelőzésének érdekében is bevetheti alakulatait – a védelmi szövetség elnevezés tehát a múlté. Igaz, NATO-támadásra csak akkor kerülhet sor, ha egy szervezet terroristaakciót tervez egy tagállam ellen. A másik fontos változás a NATO Reagáló Erő (NRF) létrehozása, amelynek 2004. októberére már bevethetőnek kell lennie. Az európai székhelyű atlanti parancsnokság is megszűnik, helyette az új stratégiai irányítóközpont áll elő, amelynek székhelye már az Egyesült Államokban lesz. A tagállamok felszólították továbbá Irakot az ENSZ-határozatok teljesítésére, valamint kifejezték: a Biztonsági Tanács határozatának betartásáért mindannyian erőfeszítéseket fognak tenni.

Éltanuló magatartás?

„Medgyessy Péter a NATO éltanulója akar lenni” – mondta ma Varga Mihály, a Fidesz kormány volt pénzügyminisztere a Napkelte Kereszttűz című műsorában. Szerinte túlzás volt harmincmilliárd forintos NATO felajánlást tenni, mivel ez meghaladja a NATO szerződésben eredetileg vállaltakat. A magyar kormány ígéretei szerint 2006-ra a honvédelmi költségvetés eléri a GDP 2 százalékát, ami a NATO átlagának felel meg. Varga Mihály a Kereszttűzben emlékeztetett: Magyarország nem hasonlíthatja magát össze Franciaországgal vagy Németországgal, így elegendő lenne a szerződésben vállalt 1,81 százalékos ráfordítással számolni. Az amúgy is erősen megterhelt költségvetést elég lenne csak a szerződésben vállalat mértékig megterhelni.

Ezzel szemben Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint a felajánlások takarékosak. Utalt arra, hogy a jövő évi húszszázalékos védelmi kiadásnövekedésben benne vannak a Gripen gépek első részletei és a határőrség költségvetése is. Elmondta, hogy Magyarország vegyi és biológiai támadás elleni védekezéshez csapatokat szerel fel, valamint részt fog vállalni a NATO-val közös felderítő eszközök megvásárlásában és üzemeltetésében is. A harcba vethető alakulatokat egyelőre nem kívánják megerősíteni, inkább logisztikai, műszaki és orvosi területen fogja segíteni hazánk a NATO akciókat.

A fenti felajánlásokon kívül Medgyessy csapatokat ígért Afganisztánba, sőt a balkáni katonai jelenlét fenntartásáról is beszélt. Hadi felszerelés szállítását ígérte Afganisztánba és Grúziába, valamint egymillió dolláros humanitárius segélyt Afganisztánnak. A magyar kormány kész hozzájárulni a rakétavédelmi együttműködéshez is.

A balti államok gazdasága profitálhat a legtöbbet

Az észak-atlanti védelmi szervezet, amely ezentúl bizonyos feltételekkel ugyan, ám a világ bármely pontján támadásokat is indíthat, hét új országot hívott meg a szervezetbe. 2004-ben Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia csatlakozhat a NATO-hoz. A jelenlegi 19 tagállam vezetői egyöntetűen a szervezet eddigi legjelentősebb bővítése mellett foglaltak állást. A meghívott országok vezetői csatlakozásuk fontosságát és időszerűségét hangsúlyozták, és leszögezték: a csatlakozás nyújtotta előnyök mellett a kötelezettségekkel is tisztában vannak. A NATO-tagság jótékony hatással lehet a meghívott országok tőkevonzó képességére is. Szakértők szerint ezt az előnyt elsősorban a három balti állam használhatja ki, melyek felvétele – elsősorban Oroszország ellenkezése miatt – még a közelmúltban is elképzelhetetlen lett volna.

Négypárti egyeztetés Bush kívánságlistájáról

Bush amerikai elnök levélben foglalta össze az egyes országokkal szemben az Iraki elleni háború esetén fennálló elvárásait. A Magyarországnak szólót Medgyessy Péter még Washingtonból hozhatta haza, amelyről Kovács László külügyminiszter négypárti egyeztetést hívott össze vasárnap estére. Először a politikusok értesülnek majd a levél tartalmáról.
A külügyminiszter és a honvédelmi miniszter a megbeszélésen beszámol majd a prágai NATO csúcsról és a tárgyalások eredményeiről. A vasárnapi ülésen a négy parlamenti párt közös álláspontra juthat Magyarország NATO-szerepvállalásáról. Medgyessy Péter egyelőre annyit árult el, Bush nem tett említést magyar harcoló alakulatok bevetéséről.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke már jelezte, pártja részt vesz a vasárnapi ülésen. Simicskó István, a Fidesz biztonságpolitikai kabinetjének vezetője egyelőre nem szólt pártja részvételi szándékáról, csak a kormány ígéreteit bírálta.

A miniszterelnök a következő parlamenti plenáris ülésen személyesen ismerteti a levél tartalmát a nyilvánosság előtt.


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik