Vége felé közeledik a jövő évi költségvetés parlamenti vitája, így az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) számára körvonalazódik, mekkora keret áll a jövő évi fejlesztésekhez rendelkezésekre – jelentette be Kovács Kálmán, a tárca vezetője pénteki sajtótájékoztatóján. A tárca számításai szerint jövőre 110 milliárd forint jut informatikai fejlesztésekre. Ebből 30 milliárd forint be nem szedett adók formájában érvényesül, 50 milliárd forint nem az IHM-nél futó forrásokból, 30 milliárd pedig a minisztérium saját támogatási célprogramjaiból jön össze. 
Adópolitika – 30 milliárd a vállalkozásoknál
Kovács Kálmán szerint nem bizonyult hatékonynak az előző kormány PC-osztogató politikája, az elmúlt három évben a PC-piac növekedése fokozatosan csökkent, idén az előző évhez viszonyítva 7 százalékkal. Ezzel helyzetünk a régióban ugyancsak nem rózsás, hisz a kelet-közép-európai országok többsége 20 százalék feletti piaci növekedést könyvelhetett el ugyanekkor.
A miniszter szerint ugyancsak beszédes adat az 1000 lakosra jutó PC-vásárlások száma: míg az uniós átlag e téren 17, a kelet-közép-európai régióé 4, ezen belül Magyarországé 5. Még a régión belül ezer lakosra jutó új gépek számában éllovas Szlovénia (12 gép) sem képes az uniós hátrányok faragására.
A tárca, számításai szerint, közel 40 milliárd forint bevételtől esik el az új adókedvezmények révén. Ezek lehetővé teszik, hogy a munkáltató köztehermentesen adhasson gépet dolgozóinak otthoni használatra. A vállalkozások az eddigi három év helyett két év alatt írhatják le a megvásárolt számítástechnikai eszközök beszerzési értékét. A legalább egygyerekes családosok leírhatják adójukból a számítógép-beszerzés vagy -lízing árát. A kormány támogatja a szélessávú hálózatépítést is: legalább 100 milliós beruházás esetén 35-50 százalékos adókedvezményt ad.
A 40 milliárd forint bevétellel szemben többletbevételként keletkezik viszont 10 milliárd forint abból, hogy a vállalkozások a mobil- és vezetékestelefon-számlájukat terhelő áfának jövőre csak 70 százalékát igényelhetik vissza. Kovács Kálmán jó eredménynek tartaná, ha jövőre a kedvezmények révén 200-300 ezerrel nőne a PC-ellátottság.
Pillanatkép a háztartásokról
A tárca adatai szerint a háztartások 75 százaléka kapcsolódik vezetékes telefonhálózathoz, ám ezek között több százezer olyan régi építésű telefonvonal található, amely csak korlátozott adatátvitelre alkalmas. A rádiós előfizetői hurokkal csatlakoztatott több mint 150 ezer háztartás szintén alkalmatlan az adatátvitelre. Kábelhálózatra mintegy 2 millió háztartás csatlakozik, ám ebből csupán 600 ezer olyan fogyasztó van, akinek internetezésre is alkalmas csillagpontos rendszerű hálózat-hozzáférése van. A jelenlegi GSM adatátviteli technológia, a GPRS szélessávú adatátvitelre egyelőre nem alkalmas, az ezt lehetővé tevő harmadik generációs mobilhálózatok (UMTS) kiépülése 2005 előtt pedig nem várható. A szolgáltatók adatközlései szerint jelenleg 360 ezer háztartás modemen keresztül internetezik, 40 ezer pedig szélessávú kapcsolattal.
A minisztérium jövőre 30 milliárd forintot oszthat szét saját támogatásból. Más költségvetési szervek büdzséjében pedig 50 milliárd forint szerepel informatikai fejlesztésekre.
Az Oktatási Minisztérium kasszájából 13 milliárd forintot szánnak a Sulinet programra – az iskolák szélessávú kapcsolattal és multimédiás taneszközökkel való felszerelésére -, valamint az egyetemi hálózat bővítésére. A Miniszterelnöki Hivatal kezeli az elektronikus aláírással kapcsolatos keretet, a Belügyminisztérium az önkormányzatok informatikai fejlesztésével, belső elektronikus aláírás rendszer bevezetésével, illetve az e-közigazgatás kiépítésével kapcsolatos keretet. Az FVM keretéből a SAPARD pénzek fogadásához szükséges informatikai fejlesztésekre futja, az Egészségügyi Minisztériuméból pedig az Egészségügyi Pénztár fejlesztéseire.
Szabályozás – idén rendeletek, jövőre törvény
A legfontosabb szabályozandó területeket a tárca idén rendeletekkel teszi rendbe, jövőre viszont versenyélénkítő törvényi változásokat terveznek, illetve a közelmúltban elfogadott új európai szabályozási kerethez kívánnak igazodni.
Kovács Kálmán a tárca egyik első, nem igazán piackonform lépését, a Mindenkinek csomagot felváltó, a távközlési vállalatok állami dotálásával létrejött kedvezményes internetcsomagokat felemás sikernek értékelte. A dial-upos előfizetők száma ennek révén az elmúlt 3-4 hónapban 20 ezerrel nőtt. (Összehasonlításképpen: a Mindenkinet kétéves pályafutása idején a Matávnak 40 ezer előfizetőt sikerült elérnie.)
