Hét éve lobbizik az államnál a Társaság a Lakásépítésért szervezet, céljuk – a tagok üzleti érdekét is szem előtt tartva – az új otthonok építésének fellendítése. Amikor a korábbi kormány létrehozta az új lakásfinanszírozási rendszert, a szervezet óriásplakátokon fejezte ki elismerését. A Magyar Hírlap kérdésére Földi László, a szervezet elnöke elmondta, hogy számos tanulmányukat átvette a kormány a nemzeti lakásprogram munkálatai során, őt pedig Csabai Lászlóné kormánymegbízott meghívta a Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testületbe.
A szervezet fontosnak tartja, hogy a lakástámogatási rendszer három vagy tíz év múlva is olyan legyen, mint ma. Javaslataik között szerepel egyebek mellett még az első lakáshoz jutás alanyi jogú (2-2,5 milliós) támogatása, és az, hogy a munkaadók ötévente legfeljebb ötszázezer forintot fizethessenek alkalmazottuk lakás-takarékpénztári számlájára.
Matolcsi Károly, az ÉMI Kht. osztályvezetője európai példákon át mutatta be a bérlakás-szektor működését. Hazánkban a lakásállomány nyolc százaléka ilyen, míg Németországban öt családból három bérlakásban él. Bécsben a lakások nyolctizede bérlakás. Ausztriában az átlagos havi bérleti díj négy euró (ezer forint) négyzetméterenként (máshol sem sokkal drágább). Az állam többnyire úgy támogatja polgárai “lakhatását”, hogy a rászorultság függvényében kiegészíti a lakbért.
A tendenciákból valószínűsíthető, hogy jövőre már felépül negyvenezer új lakás – fejtette ki Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője. A négymilliós lakásállomány évi egyszázalékos pótlásához szükséges a negyvenezer új otthon. De ebben nincs benne az egymillió bontásra érett lakás sürgős pótlása. Örvendetes tényként említette, hogy a saját szervezésű családiház-építés stagnál, vállalkozók építik ma már az új lakások 40-50 százalékát. Vagyis egyre inkább vásárolunk, és nem építkezünk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
