A prágai csúcson a következő országokat hívták meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO): Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Ez a szövetség 53 éves történetében a legnagyobb arányú bővítés: a csatlakozási jegyzőkönyvek aláírása és a ratifikációs folyamat lezajlása után – feltehetőleg 2004-ben – a NATO-nak 26 tagja lesz.
Az újonnan meghívott országok vezetői sajtóértekezleteiken hangoztatták, hogy tisztában vannak a tagsággal járó felelősségel és nemcsak élvezői akarnak lenni a biztonságnak, hanem készek erejükhöz mérten hozzá is járulni. Vaira Vike-Freiberga lett elnökasszony mind Lettország, mind egész Európa számára történelmi jelentőségűnek nevezte országa meghívását a NATO-ba. Hangsúlyozta, hogy a prágai döntés pozitív jelzés Moszkvának is: Oroszország már építő párbeszédet folytat a NATO-val, s lett részről azt várják ettől, hogy a kétoldalú politikai és kereskedelmi kapcsolatok is fejlődésnek indulnak.
Mikulás Dzurinda szlovák elnök szintén azt emelte ki sajtóértekezletén, hogy a felvétellel Szlovákia a demokratikus és stabil Európa része lett és a biztonság legfelső fokára került. Szlovákia azt is várja a NATO-tagságtól, hogy tovább növekszik a külföldi beruházók érdeklődése az ország iránt, elvégre a három legutóbb felvett közép-európai ország is ezt tapasztalta. 2010-ig mélyrehatóan átszervezik a hadsereget, s Szlovákiának van olyan szakirányú képessége, amelyet fel tud ajánlani a szövetség hadműveleteihez.
A döntés nyilvános bejelentése után a 19 tagország állam- és kormányfői a prágai kongresszusi központban rövid nyilatkozatokban üdvözölték a meghívottakat. Visszatérő gondolat volt, hogy az újabb bővítéssel végképp lezárul Európa megosztottsága, illetve hogy a szövetség bővítése ezzel nem ért véget, a NATO újabb államok előtt is nyitva áll.
Medgyessy Péter magyar miniszterelnök felszólalásában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a prágai csúcsértekezlet döntéseivel a NATO biztosítani kívánja, hogy erős és hatékony marad. Kulcsszónak a kormányfő az adaptációt nevezte, és úgy vélte, a most bejelentett bővítés előrelépés a kontinens megosztottságának teljes felszámolása terén.
George Bush amerikai elnök egyebek között arra mutatott rá, hogy Washington a bővítés támogatásával is erősíteni kívánja elkötelezettségét az egységes és szabad Európa kiépítése iránt. Tony Blair brit miniszterelnök – utalva az orosz-NATO viszony javulására is – szintén azt emelte ki, hogy a bővítés fontos lépés az európai biztonság javításában.
A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap szerint a NATO-t az új tagállamok teljesítménye alapján inkább megfontoltabbá kellett volna tennie a szövetség legutóbbi keleti irányú bővítése, mint sem, hogy egy még szélesebb körű tagfelvételre vállalkozzon.
Fjodor Lukjanov, a lap budapesti tudósítója úgy vélte csütörtöki, prágai keltezésű cikkében, hogy a szintén alul teljesítő Lengyelország és Csehország mellett Magyarország számít az észak-atlanti szövetség leggyengébb láncszemének – legalábbis amíg fel nem veszik a 7 újabb tagjelöltet.
A cikk megállapítása szerint a lengyelek úgy-ahogy, de megpróbáltak eleget tenni a NATO-tagsággal összefüggő vállalásaiknak, brüsszeli vélemények szerint azonban “Prága és Budapest azért lépett be a szövetségbe, hogy ne csináljon semmit.”
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
