A kormány az üvegzseb program részeként szerdán első olvasatban tárgyalta azt a törvényjavaslatot, mely újrafogalmazza az üzleti titok fogalmát, szélesíti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési lehetőségeit. Mivel kétharmados többséget igénylő kérdésről van szó, a közeljövőben négypárti egyeztetésre kerül sor, majd várhatóan a jövő év elején kerül az országgyűlés elé a törvénytervezet. 
A cél a közélet tisztasága
A szerdai kormányülést követően Gál J. Zoltán kormányszóvivő rámutatott: a húsz, köztük több kétharmados többséget igénylő törvény módosításával járó üvegzseb program célja: kiküszöbölni a korrupciót, megteremteni a közvagyonhasználat nyilvánosságát, illetve átláthatóbbá tenni a közpénz felhasználását. A korábbi tervezet várhatóan kiegészül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hatáskörének bővítésével, illetve az állami vezetők végkielégítésének az eddiginél szigorúbb szabályozásával.
A törvénycsomag-tervezet rendezi a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok egymáshoz való viszonyát. Erősíti az Állami Számvevőszék szerepét és hatáskörét. Átláthatóbbá teszi a költségvetési szervek működését. És szűkíti az állami, illetve az önkormányzati költségvetési pénzeszközökből gazdálkodó szervezetek alapításának lehetőségeit.
Ami belefér
Lényeges eleme az üvegzseb programnak a közbeszerzési törvényt érintő módosítás, mely alapján e törvény hatálya alá kerülnek azok a gazdálkodó szervek is, amelyeknek alapítója jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat ellátását adja át, és működésüket rendszeres költségvetési juttatással támogatja. Szigorodik a társaságalapítás módja, és a helyi önkormányzatok által működtetett vállalkozásokra is érvényesek lesznek az állami tulajdonú gazdasági szervekre vonatkozó szabályok. Módosul az államháztartási törvény, ötmillió forint nettó értéket meghaladó ügyletek esetében hivatalosan közzé kell tenni az állami, önkormányzati költségvetési támogatások, illetve a közpénzeket és a közvagyont érintő szerződések főbb adatait.
Az ÁSZ hatáskörének bővítése kapcsán az az elsődleges cél, hogy átláthatóbb legyen az állami szervek gazdálkodása. Ám a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséhez meg kell teremteni annak a jogi feltételeit, hogy az illetékes hivatal az érintett magáncégek adataihoz is hozzáférjen – felelte a FigyelőNet kérdésre Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Ez úgy oldható meg, ha az egyes vállalatok és az állami szervek közötti megállapodásokra és szerződésekre vonatkozó adatokat kiemelik az üzleti titok hatálya aló, kivéve persze az államtitkokat.
Nem elhanyagolható változtatás az sem – mondta a helyettes államtitkár –, hogy az ily módon közérdekűvé nyilvánított adatokról nem csupán az ÁSZ jelentéséből értesülhet a közvélemény, hanem a cégek kötelesek az állammal kötött szerződések tartalmáról, leginkább annak pénzügyi vonzatairól, akár a sajtónak is felvilágosítást adni.
Még nincs döntés
A Fidesz frakciójának képviselője arról tájékoztatta a FigyelőNetet, hogy a képviselőcsoportnak még nincs egységes álláspontja a kétharmados parlamenti többséget igényelő kérdésben. Ezt a törvénytervezet pontos szövegének megismerése után alakítja ki a frakció.
Mivel a törvénytervezet nem konkrét szerződésekről, hanem az „adatvagyon” nyilvánosságáról rendelkezik, az ÁSZ a hatályba lépést követően hozzáférhet olyan szerződések tartalmához is, melyeket az érintett cégek korábban kötöttek – tájékoztatta lapunkat Kerekes Zsuzsa, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának főosztályvezetője. A módosítás lehetővé teszi, hogy kormányzati szervek korábbi közbeszerzések és megbízások haszonélvezőit is átvizsgálják. Ha felelőtlen gazdálkodást találnak, akkor hivatalból kezdeményezniük kell az eljárást az illetékes bíróságon.
Elismerően nyilatkozott a kezdeményezésről a FigyelőNetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint kifejtette: támogatja, hogy az ÁSZ ellenőrizze a közpénzek felhasználását a magántulajdonú cégek esetében is, egészen az adózott jövedelemig. Az ellenőrzésnek leginkább azt kell vizsgálnia mind az állami, mind a magánszféra esetében – mondta Parragh -, hogy a javadalmazás arányban áll-e az elvégzett munkával.
