Miközben a belépés időpontjáról szóló határozat egyértelműen pozitív üzenet, a viták nem lankadtak a tárgyalásokon: a tíz tagjelölt és a 15 jelenlegi tagállam heves alkudozást folytat arról, mekkora támogatást kaphatnak a bővítés után az újonnan csatlakozók.
A lengyelek puhábbak?
Magyarországot Kovács László külügyminiszter képviselte a tanácskozáson. A tárca vezetője a tárgyaláson a Népszabadság szerint kifejtette: „Eltérő határozottsággal és különböző hangsúlyokkal, de abban mind a tíz csatlakozó egyetért, hogy az uniós ajánlatot a lehetséges mértékben javítani kell.” Magyarország és Észtország egyébként a legkeményebb tárgyalófél a Népszabadság szerint. A lapnak nyilatkozó Cimosewicz lengyel külügyminiszter cáfolta, hogy a lengyelek a Németországgal kötött különalku miatt lennének engedékenyebbek.
A magyar diplomácia értelmezése szerint a 2004. május elsejei csatlakozás azt jelentené, hogy abban az évben az uniós költségvetésbe irányuló befizetéseknek csak nyolc havi részét kellene teljesíteni, az onnan érkező támogatások viszont nem csökkennének. Ezt a feltételezést erősíti a BBC híradása is, bár az angol hírforrás megjegyzi: mindez négy hónapos késést jelent az eredetileg tervezett 2004. január elsejei időponthoz képest. A csatlakozásról szóló szerződést egyébként 2003 áprilisában, a görög fővárosban, Athénban írhatják alá a belépni szándékozó országok vezetői. Előzőleg, idén decemberben, a koppenhágai tanácskozáson kaphatnak formálisan is meghívót a tagjelöltek a belépésre.
Vita az agrártámogatásokról
A vita a hétfői tanácskozáson elsősorban arról folyt, hogy az agrártámogatásokat az Unió nem akarja emelni, illetve azok teljes körű bevezetését késleltetné az új tagállamok esetében. A késleltetés lerövidítése a célja a legtöbb belépőnek, miközben arra is törekednek, hogy nagyobb támogatást kapjanak a csatlakozás első évében, mint az azt megelőző esztendőben.
Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa viszont arról beszélt a tárgyalásokon a Népszava tudósítása szerint, hogy a tagjelöltek mozgástere meglehetősen korlátozott: a korábbi brüsszeli döntéseket nem lehet megkérdőjelezni, nincs alku a közvetlen mezőgazdasági kifizetések bevezetésére kért kilencéves átmenet csökkentéséről, a strukturális támogatások mértékének emeléséről és az újoncok költségvetési hozzájárulásának halasztott fizetéséről.
A BBC magukat megnevezni nem kívánó EU-diplomatákra hivatkozva megjegyzi: nem valószínű, hogy az EU módosítana eddigi agrártámogatási tervezetén. Ugyanakkor magasabb tejkvóták megállapítására sor kerülhet az új tagállamok esetében, és esetleg több pénzt kaphatnak a csatlakozók a határőrizet fejlesztésére is.
Belgiumi tárgyalások a munkaerő szabad áramlásáról
Kovács László az EU-magyar társulási tanács ülése, illetve a tizenötök és a 2004-es csatlakozásra esélyes országok külügyminisztereinek találkozója előtt tárgyalt Louis Michel belga külügyminiszterrel. Az MTI szerint tájékoztatta arról, hogy az új magyar kormány felújította a visegrádi együttműködést, amelyet korábban a résztvevő országok között felmerült különféle nézetkülönbségek nehezítettek.
Michellel tartott találkozóján a magyar külügyminiszter fölvetette, hogy Belgium egyike azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek még nem nyilatkoztak arról, milyen nemzeti szabályozást kívánnak alkalmazni a bővítés után a munkaerő szabad áramlásának területén. Michel közölte, hogy ennek már csak jogtechnikai okai vannak, s a maga részéről támogatja azt a magyar igényt, amely szerint az átmeneti időszakban is minél liberálisabb szabályozásnak kellene érvényesülnie.
