Úgy látszik, a kockázati tőketársaságok már kilábaltak a globális recesszióból. A 2000-ben kezdődő dotcom válság, majd az azt követő
Így kezdődött
Az első kockázati tőketársaságok 1989-ben jelentek meg Magyarországon. Mára mintegy 30 tagú aktív befektetőtábor formálódott, jellegükben szinte valamennyien a kelet-közép-európai térségre koncentráló regionális alapok. Indulásuk óta együttesen hozzávetőleg egymilliárd dollár értékben fektettek be közel 500 cégbe.
A kockázati tőketevékenység intenzitása nem volt mindig azonos: az 1989-1992 közötti kezdeti nekibuzdulást kisebb lanyhulás követte, majd 1995-ben számos regionális alap létrejöttével kapott új lendületet a piac. Az elmúlt két év gyengélkedése után, a pozitívabb világgazdasági várakozások, és hazánk uniós csatlakozásának kézzelfogható közelsége adhat újabb löketet az ilyen típúsú tőke áramlásának.
Nincs tőkehiány
A térségünkben tevékenykedő kockázati tőketársaságok 3,2 milliárd dollárt tudnának befektetni, ám jelenleg ennek csak töredékét allokálják. Nincsenek szigorú leosztási szabályok, minden alap abba az országba és vállalkozásba invesztálja szabad tőkéjét, ahonnan a legkecsegtetőbb hozamot reméli. Magyarországra körülbelül az össztőke 25 százaléka kerül. Ez a GDP 0,25 százalékának felel meg. Ez az arány nagyjából az európai átlagot követi, és lekörözi a régióbeli mutatókat.
A NABI Az év vállalata
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület konferenciáját záró gálán idén is megválasztották Az év vállalatát. A MKME által öt évvel ezelőtt alapított díjat ezúttal a N ABI Autóbuszipari Rt. (www.nabi.hu ) kapta, amely az indoklás szerint szép példája annak, hogyan válhat egy ígéretes kezdő vállalkozásból a kockázati tőke segítségével innovatív és nemzetközi piacvezető cég.
Az MKME által végzett friss elemzések alapján már szinte bizonyos, hogy a magyarországi központú cégek körében az idei év rekorderedményeket hoz. A 34 aktív befektető 29 tranzakció során 120 millió dollárt helyezett el a régióban, és információk szerint a még hátralevő időszakban is további üzletkötésekre kerülhet sor. A tavalyi 28 üzlet csupán 64 millió dolláros nagyságot ért el. A befektetések átlagos összege tehát 2,3 millióról 4,1 millió dollárra emelkedett. Rekordnak számít a legmagasabb összegű egyedi ügylet is: most először volt példa 15 millió dollárt meghaladó tőkebefektetésre.
Át kell törni a jogi gátakat
A szakzsargonban PPP-projekt (Public Private Partnership Project) néven ismert az a speciális kockázati tőkebefektetési megoldás, amelynek során a kormányzat, a magántőke és valamely szakintézmény egymással karöltve finanszíroz egy-egy beruházást. A PPP-projektek ideális terepe az infrastruktúra, de számos példa hozható az egészségügy vagy a környzetvédelem területéről is, sőt Amerikában nem egy magánbörtönt ilyen forrásból hoztak létre.
A forma hazai meghonosodásának egyelőre szabályozási gátjai vannak, de Tzvetkov Julián, az MKME jövendő soros elnöke szerint ezek néhány éven belül eltűnnek, ahogyan más jogi kérdést is sikerül tisztázni. Az MKME éppen a jogalkotásban való aktív szerepvállalást tekinti egyik legfontosabb feladatának, így azért is küzd, hogy például a hazai nyugdíjalapok részt vállalhassanak a kockázati tőkebefektetésekben. Nemzetközi viszonylatban ugyanis a bankok, biztosítók és a nyugdíjpénztárak a szektor legaktívabb képviselői.
Az év húzótranzakciói a kivásárlások voltak: a négy ilyen ügylet az invesztált tőke 66 százalékát igényelte. A beruházások 31 százaléka az úgynevezett fejlesztő befektetések csoportjába tartozott (ilyenből kettő volt). A fennmaradó 3 százalék pedig a korai vagy kezdeti fázisban levő vállalatok felé áramlott.
A már említett rekordnagyságú egyedi ügylet fejlesztő tőkebefektetés volt, amelyet a magyarországi központú Euromedic egészségügyi szolgáltató cég érdemelt ki. A társaság közép-európai expanziójának elősegítésére 22 millió dollárt invesztált a Dresdner Kleinwort Benson és a GE Equity alapok alkotta konzorcium.
Érdekes a kockázati tőke szektorok szerinti áramlásának az iránya is. Miközben a globális recesszió, illetve átstruktúrálódás a telekommunikációs, média és informatikai szektorokat érintették a legérzékenyebben, ugyancsak ezek a szektorok vonzották a legtöbb kockázati tőkebefektetést a régióban.
Mezzanin-finanszírozás
A mezzanin-finanszírozás valahol félúton van a hagyományos hitelezés és a tőkebefektetés között. Olyan mögöttes fedezettel működő hitelezési formáról van szó, amely a hitel kamatán túl a kockázati tőkebefektetésből való kiszálláskor elérhető árfolyamnyereséget is garantálja a hitelezőnek. Az exit során értékesített részvénypakett eladásából ez esetben nemcsak a kockázati tőkebefektető, hanem a mezzanin finanszírozó is részesedik. Hazánk regionális központi szerepét szakemberek részint azzal magyarázzák, hogy nálunk volt először elérhető ez a forrásszerzési forma.
A kockázati tőkebefektetések legfontosabb mozgatórugója a sikeres „exit”. A befektetők az első pillanattól kezdve folyamatosan azt latolgatják, hogy mikor és hogyan tudnak „kiszállni”, hogyan tudják úgy eladni részesedésüket, hogy a lehető legnagyobb profitra tehessenek szert.
Magyarországon még nem jött el az exitek ideje – véli Tzvetkov Julián, a MKME jövő januárjától soros elnöke. Egyelőre a befektetések időszakát éljük, és a befektetőknek célszerű még kivárniuk. A Moody’s napokban közzétett friss besorolása, valamint az EU-csatlakozás közeledése egyaránt kedvező kilátásokkal kecsegtet.
Zombory Viktória, az egyesület jelenlegi elnöke hasonlóan vélekedik. Szerinte az országkockázat csökkenése és a vállalatok kedvezőbb értékelése mind a nagyobb profit irányába hatnak.
