A kötvény bemutatóra vagy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Mivel a kölcsön egyik formája, nem fűződik hozzá tagsági jogviszony. A részvénnyel ellentétben kötvénytulajdonosként nem szerzünk tulajdont a kibocsátó gazdasági szervezetben.
A kötvényben a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, továbbá annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezőnek) a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.
Tartalmi követelmények
A kötvénynek is kötelező tartalmi kellékei vannak, ezek hiányában a kapott okmány nem tekinthető sem kötvénynek, sem értékpapírnak. A kötvény kellékei:
• a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazás
• a kötvény elnevezése és kibocsátásának célja
• a kötvény típusának megjelölése (bemutatóra vagy névre szóló)
• a kötvény névértéke, kódja és sorszáma
• a kibocsátó megnevezése
• névre szóló kötvénynél a kötvénytulajdonos megnevezése
• az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozás
• a kötvény futamideje, kamatfizetési és beváltási időpontok és feltételek
• a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalások
• a kötvény kiállításának helye és napja
• a kibocsátó aláírása
Kötvényt csak jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezetek fióktelepei, továbbá az állam, bármely központi költségvetési szerv és az önkormányzatok bocsáthatnak ki. E meghatározás egyik legfontosabb jellemzője, hogy kizárja a magánszemélyeket.
Míg az államkötvény mögött állami garancia áll, az önkormányzati kötvényekre ugyanez már nem érvényes. Ha az önkormányzat nem teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor kizárólag végrehajtási eljárást lehet vele szemben kezdeményezni. Az önkormányzat tehát csődöt jelenthet, de nem indítható vele szemben felszámolási eljárás, a törzsvagyonát nem lehet felosztani a kötvénytulajdonosok és más hitelezők között.
Hogyan lehet a kötvényt átruházni?
A kötvény átruházható, mint az értékpapírok általában, miáltal a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A korábbi kötvénytulajdonos például nem kötheti ki, hogy a rendszeres kamatokat az új tulajdonos, de a végső törlesztést mondjuk ő maga kapja. Az értékpapír új tulajdonosát a kötvény összes hozadéka, a kötvényben hordozott jogok teljes spektruma megilleti. Az átruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetve a részleges kötvényátruházás semmis – a kötvény az átruházóé marad.
Egyedül a kibocsátó vagy az állam (jogszabályban) korlátozhatja az átruházást. A bemutatóra szóló kötvényt (amin nem szerepel a kötvénytulajdonos neve) egyszerű átadással lehet átruházni. A névre szóló kötvényeknél vagy magára a kötvényre vagy egy hozzá csatolt lapra (toldatra) az átruházónak nyilatkozatot kell készítenie.
Milyen típusú kötvények léteznek?
Léteznek előre meghatározott kamatozású kötvények, ezen belül is az egyik a futamidő alatt állandó és előre meghatározott kamatlábat ígér. Egy másik fajtájánál a kötvény kamatlábát ugyan előre meghatározzák, de a kamatláb a futamidő alatt változik, mondjuk két évig 8 százalékos és utána három évig 10 százalékos kamatozású. A harmadik esetben a kötvény kamatlábát nem mondják meg előre pontosan, de egy gazdasági változóhoz kötik. Ilyen kötvény például az, amelyik a jegybanki alapkamatra két százalék többletkamatozást ígér.
A kötvény a kamat mellett vagy helyett nyújthat egyéb szolgáltatást is tulajdonosának. (Ilyenek voltak például a telefonkötvények Magyarországon.) Nemcsak szolgáltatás, hanem bizonyos kiegészítő jogosítvány is járulhat hozzá. Erre példaként az alábbi változatok hozhatók:
• A visszahívható kötvényt a kibocsátó előre meghatározott időpontokban előre meghatározott árfolyamon visszavásárolhatja a kötvényesektől.
• A visszaváltható kötvény nem a kibocsátónak, hanem a kötvényesnek ad jogosultságot. Így a kötvény előre meghatározott időpontokban, előre meghatározott árfolyamon visszaváltható a kibocsátónál.
• Az átváltható kötvény arra jogosítja tulajdonosát, hogy a kötvényt előre meghatározott időpontban, előre meghatározott arányban, a kibocsátó részvényeire váltsa át.
• A jegyzési jogot biztosító kötvényt részvénytársaság bocsáthatja ki. Ez a névre szóló értékpapír arra jogosítja tulajdonosát, hogy a részvénytársaság – új részvények nyilvános forgalomba hozatalával megvalósítandó – későbbi alaptőke emelésénél, részvényt jegyezhet.
• Az úgynevezett osztalékkötvények nemcsak kamatot, hanem osztalék jellegű hozamot is fizethetnek.
Megéri vagy nem éri meg?
A kötvények értékelésénél az alapgondolat, hogy évekre lebontva a pénzáramlást részekre szedjük. A 12 százalékos kamatláb mellett első évben kifizetünk 100 egységet, a köztes időszakban évente 12 egységet kapunk vissza, és a legutolsó évben megkapjuk a 12 egység kamat mellé a 100 egység névértéket, tehát 112 egységgel kell számolnunk. Most minden évre feltesszük magunknak a kérdést, hogy mennyit kellene ma befektetnem egy másik eszközbe, ami a piacon elvárható hozamot nyújtja, hogy az adott évben a pénzáramlásnak megfelelő összeg álljon a számlánkon. (Mennyit kell ma befektetnem, hogy 2 év múlva 12 egység legyen a számlámon?) A kapott összegeket összeadjuk és kivonjuk belőle az első évben kifizetett 100 egységet, ha a végső eredmény pozitív, akkor megéri ezt a kötvényt megvásárolni, ellenkező esetben más befektetés után kell nézni. A kötvények értékeléséről részletesebben olvashat, ha ide kattint.
A kötvények aktuális értékét befolyásolják: a kamatozás, a kiegészítő jogosítványok, a többletszolgáltatások, a nemfizetés kockázata és az infláció mértéke. Ezen felül a kötvény értékét az is meghatározza, hogy a másodlagos piacon milyen árfolyamon lehet eladni.
Példaként vegyünk egy kötvényt előre meghatározott, 12 százalékos fix kamatlábbal, amely a kamatokat évente, a névértéket pedig a futamidő végén egy összegben fizeti vissza. A kötvény értéke mindig függ a piacon elvárható hozamtól, amit akkor érhetnénk el, ha hasonló feltételekkel más pénzügyi eszközbe fektetnénk megtakarításunkat. Ez a hozam fogja meghatározni, hogy frissen beszerzett kötvényünkkel jó vásárt csináltunk-e. A kötvényeknél legtöbbször vagy az állampapírok hozamát módosítják, vagy más eszközökből összeállított portfólió hozamát használják referenciának.
Hol vegyünk államkötvényt?
Vállalati és banki kötvények
Vállalati papírokhoz kizárólag a brókercégeknél juthatunk hozzá. A megfelelő kötvény kiválasztásához érdemes több társaságot is körbejárni, ugyanis kínálatuk jelentősen eltérhet. A banki kötvényeket a bankok maguk is forgalmazzák.
Ma már a tőzsdén is hozzá lehet jutni az állampapírokhoz. A részvényekhez hasonlóan egy brókercéget vagy az állampapír forgalmazókat bízhatjuk meg kötvényvásárlással.
Az ÁKK a kisbefektetőknek fiókhálózatán keresztül értékesít állampapírokat. A befektetési szolgáltatók gyakran már a saját tárcájukból kínálnak az ügyfeleknek bizonyos papírokat. Az elsődleges piacon az állampapírok forgalma kicsi, a legtöbb ügylet a tőzsdén kívüli, másodlagos piacokon zajlik.
Még van hova fejlődni
A vállalati kötvény a fejlett tőkepiacokon a háztartások egyik legkedveltebb befektetése. A kötvényeket ezekben az országokban legalább olyan biztonságosnak tartják, mint a bankbetétet vagy az állampapírt. A biztonság mellett a kötvények rendszerint magasabb hozamot ígérnek, mint a felsorolt pénzügyi eszközök.
Ezzel szemben Magyarországon a kilencvenes évek első rövid felfutása után, ma már alig van vállalati kötvény a háztartások tulajdonában, a kibocsátások megritkultak. A szűkös kínálatból hazánkban leginkább az intézményi befektetők – biztosítók, nyugdíjpénztárak – szemezgetnek.
A hazai érdektelenségére a magyar vállalati kötvénypiac fejletlensége is magyarázatot ad. Kevés társaság bocsát ki hitelpapírt, még kevesebb vezeti be ezeket a tőzsdére. A forgalomba hozott kötvénynek gyakorlatilag nincs másodlagos piaca, a kibocsátáskor bevásárló befektetők ugyanis többnyire a lejáratig „ülnek” a papírokon.
A piac szűkössége folytán a magyarországi vállalatok számára költséges kötvényt kibocsátani. Ezek után nem meglepő, hogy inkább a bankszektorhoz fordul a vállalati szféra, ha hitelre van szüksége. A kereskedelmi bankok hiteleinél nem kell viselni a kibocsátás költségeit, és grátisz alacsonyabb kamatokkal is juthatnak hitelhez.
Az elenyésző számú vállalati kötvénnyel szemben hazánkban egyre több banki kötvény jelenik meg. Banki hitelpapírból ma már tízszer annyit birtokolnak a háztartások, mint vállalati kötvényből: körülbelül 33 milliárd forintnyi van kisbefektetők tulajdonában. A banki kötvények nagy előnye a vállalati hitelpapírokkal szemben, hogy likviditásukat a kibocsátó pénzintézet garantálja. Vagyis vállalja, hogy bármikor eladja és bármikor vissza is vásárolja őket.
Brókercégek
• AEGON Magyarország Értékpapír Rt.
• Buda-cash Brókerház Rt.
• CA IB Értékpapír Rt.
• CIB Értékpapír Rt.
• Ebróker – az Inter Európa Banktól
• Equilor Befektetési Rt.
• Erste Bank Befektetési Rt.
• K&H Equities Értékpapírkereskedelmi Rt.
• Magyar Államkicstár
• MKB Értékpapír Részlege
• OTP Bank Értékpapír Részlege
• Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.
A devizaliberalizációval ugyanakkor a hazai kisbefektetők előtt is új út nyílt: magyarországi brókercégek közreműködésével vásárolhatnak külföldön kibocsátott kötvényeket. A brókercégek bizonyos jutalék fejében leveszik vállunkról a vásárlás és a kiválasztás gondját, elég megmondanunk, hogy milyen kockázatot vagyunk hajlandóak elviselni, és mennyi időre akarjuk lekötni a pénzünket. A vásárlás egyetlen szigorúbb feltétele, hogy legalább 5 millió forintot be kell fektetni.
A devizakötvényeket leginkább biztonságuk miatt keresik a hazai befektetők. Hozamuk a forintban jegyzett értékpapírokénál általában alacsonyabb.
A külföldi papírok esetében viszont számolnia kell a forint árfolyamkockázatával. A külföldi pénznemben történő tranzakciók forintra váltásakor nem mindegy, hogyan alakul nemzeti valutánk árfolyama. A hosszú távú befektetéseknél nemcsak azzal kell számolnunk, hogy a forint folyamatosan felértékelődik, miáltal külföldi kötvényünk kamatai egyre kevesebbet érnek, hanem a monetáris unióhoz való csatlakozás eshetőségét is figyelembe kell vennünk. (A magyar kötvénypiacról ide kattintva olvashat részletesen.)
