A jövőben, szükség esetén, Magyarország akár harcoló alakulatokkal is segíteni fogja szövetségeseit – értesültünk katonai forrásokból. A hírt hivatalosan egyelőre cáfolják.
Az afganisztáni misszió mellett részt veszünk az európai gyorsreagálású hadtest felállításában is. Hogy mindez mennyibe kerül, ma még megbecsülni sem lehet. A védelmi költségvetés kiadási oldalán mindenesetre a Magyar Hírlap újságírója nem talált ilyen fejezetet, mint ahogy az Afganisztánba küldendő katonai kontingens költségeit sem volt a listán.
Attól függően, hogy Afganisztánba mennyi időre mennének és milyen feladatokat látnának el a magyar katonák, a misszió 500 millió–1 milliárd forintba kerülhet. Az egyik legnagyobb tételt a felszerelés teszi ki, hiszen a szolgálatot teljesítőknek speciális időjárási körülmények és természeti viszonyok között kell dolgozniuk.
Az előzetes információk alapján az ázsiai országba katonai rendészek mindenképp kiutaznának, őket önkéntes alapon választanák ki. Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka tegnap úgy nyilatkozott: nem tudják, milyen konkrét feladatokat kapnak, s hogy milyen alakulatot milyen eszközökkel kell felszerelni. Jövőre egyébként több mint húszmilliárd forintot szán a HM a különféle NATO-beosztások, missziók és ENSZ-feladatok ellátására.
Bár a jövő évi védelmi költségvetés jóval a tervezett inflációt meghaladó mértékben nő, hiszen az idei 261 milliárddal szemben 2003-ban 310 milliárd forintból gazdálkodhat a szaktárca, ha a parlament is elfogadja, ám a 49 milliárdos többletből csak nagyon keveset fordíthatnak fejlesztésekre. Ebből kell ugyanis előteremteni a tavaly megvalósított 50-70 százalékos béremelések fedezetét. Idén az összeget csak úgy lehetett kigazdálkodni, hogy lassították a különböző fejlesztéseket, beszerzéseket.
Jövőre azonban fel kell gyorsítani a beruházásokat – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Zámbori Mihály, a HM gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, aki példaként a laktanya-felújítási programot említette. A hatmilliárdra becsült beruházás megvalósítását már nem lehet elodázni, és nemcsak az épületek megromlott állaga miatt, hanem a szerződéses haderőre való átállás végett sem. Hangsúlyozta: arányaiban a jövő évi költségvetés is úgy oszlik el, mint az idei, hasonló lesz a fejlesztésekre, beruházásokra szánt összeg is.
Az biztos, hogy a már említett laktanya-felújítások mellett elindul a 15 éves gépjármű-fejlesztési projekt is, amely 2003-ban 3-5 milliárddal terheli meg a költségvetést. Ezt a tételt egyébként betervezték a kiadások sorába. A helyettes államtitkár a nemrég felfüggesztett URH-rádió-beszerzéssel kapcsolatban elmondta: jelenleg bíróság előtt van az ügy, ugyanis a mintegy negyvenmilliárdos beruházásra kiírt tender két vesztese, a francia Thales és a német Siemens jogorvoslatot kért, mert szerintük nem a legmegfelelőbb pályázó nyert. A minisztérium pedig nem köt szerződést a nyertes norvég Kongsberggel egészen addig, míg megnyugtatóan le nem zárul a per. Ha erre már jövőre sor kerülne, akkor az első részlet kifizetését vállalni tudja a tárca.
A jövő évi költségvetésben már szerepel a Mi–24-es harci helikopterek modernizálásának költsége is. Ez a “kávédarálók” állapotától függően kétmilliárd lehet. A lap úgy tudja, a HM 10-15 légi jármű felújítását tervezi, hogy azok alkalmasak legyenek a NATO hadműveleteiben való részvételre. Zámbori közölte: a hónap közepén a prágai NATO-csúcstalálkozón a visegrádi tagországok erről is tárgyalni fognak, hiszen a propelleres gépek felújítása náluk is égetően fontos. Szeretnék összehangolni az ezzel kapcsolatos teendőket. A helyettes államtitkár ehhez csak annyit fűzött hozzá: fontos, hogy ebből a munkából tevőlegesen kivegye részét a hazai védelmi ipar.
Szakemberek szerint az egész jövő évi védelmi költségvetést felboríthatja, ha nem sikerül decemberben megállapodni a svédekkel a Gripen vadászgépek bérleti díjának 2003-ra esedékes törlesztőrészletének átütemezéséről. Az eredeti megállapodás értelmében ez jövőre 35 milliárdos kiadást jelentene, amit a 310 milliárdos keretből csak nagy áldozatok árán lehetne előteremteni. A tárca tízmilliárdot különít el erre a célra.
A lap kérdésére, hogy miért marad el idén is a költségvetési szerkezet korszerűsítése, hiszen a személyi kiadásokra még ma is a főösszeg 40 százalékát költik a kívánatos 30 helyett, fejlesztésre pedig csak 20-at az ideális 30 helyett, Zámbori elmondta: még mindig a bázisszemlélet uralkodik a költségvetés tervezésekor, vagyis nem azt nézik, mire van szükség, hanem arra törekszenek, legalább az inflációt meghaladó mértékű támogatást kapjon az adott költségvetési szervezet a tavalyi összeghez képest.
De ez most történt meg utoljára. Jövőre ugyanis beindul a védelmi tervező rendszer, s 6-10 évre előre fogunk gondolkodni. Meghatározzuk, milyen feladatokat kell végrehajtanunk, s ez mennyi pénzt igényel – hangsúlyozta az államtitkár-helyettes.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
