A kormányzat zászlajára tűzte a munkakártya bevezetését. Ez véget vethet a szolgálati idő elszámolása körül évtizede „megszokott” fejetlenségnek. A tervek szerint a teljes életút nyomon követhető és dokumentálható lesz.
Régi gondok új köntösben?
Éppen tíz éve annak, hogy elsősorban a személyiségi jogokra hivatkozva eltörölték a munkakönyvet, mely addig a munkavállalás feltételei közé tartozott. Leginkább a munkaviszony megszüntetésének okát megjelölő passzus volt szálka az adatvédelem élharcosainak szemében, de számos más kifogás is felvetődött az “életpályák” dokumentálásának tartalmára és módjára vonatkozóan.
Igazolt és igazolatlan évek
Amióta a munkakönyvet megszünetették, az adatvédelmi hivatalon kívül senki sem elégedett a helyzettel, a kis füzetecske hiánya komoly fennakadást okoz számos közintézményben. Nincs olyan munkaügyi regisztráció, melyhez biztonsággal lehetne fordulni, például ha valaki nyugdíjba készül és a szolgálati vagy biztosított időt kell igazolnia. Akinek még megvan a munkakönyve, annak érdemes vigyáznia rá, hiszen ma is ezzel bizonyítják az 1992 előtt munkában letöltött éveket.
A szocialista-szabaddemokrata koalíció előző kormányzása idején már felvetődött egy újabb regisztrációs rendszer ötlete. Úgy tűnik, ezúttal meg is valósítják. A plasztikkártya a régi munkakönyv digitális változata lenne, a tervek szerint minden adatot tartalmazni fog, mely szükséges a nyugdíj megállapításához, másrészt a társadalombiztosítási szolgáltatások kihasználásához. Kiss Péter korábban azt nyilatkozta, az új szisztéma segítségével a közel négymillió munkavállaló maga ellenőrizheti majd, hogy munkáltatója eleget tesz-e tb-fizetési kötelezettségének.
Az egyik indokolatlan, a másik elképzelhetetlen
Indokolatlannak nevezte a munkakártya bevezetését Trócsányi Sára, az Adatvédelmi Biztos Hivatalának osztályvezetője, ha annak célja csupán a nyugdíjrendszer működésének megkönnyítése, hiszen erre a feladatra létezik nyilvántartás a Nyugdíjfolyósító Intézetnél. Szerinte ez ráadásul párhuzamos nyilvántartáshoz vezetne, ami ellenkezik az alkotmányos elvekkel.
„A korábbi években a személyiségi jogok védelmének problémája többször felmerült, többféle kód használatával ma már ez kivédhető” – tájékoztatta lapunkat a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium munkatársa. Trócsányi erre vonatkozóan megjegyezte, hogy elvben lehetséges egy újabb kódrendszer létrehozása ám „a diszfunkcionalitást nem az alapjogok sérelmére kellene orvosolni”.
Az osztályvezető elképzelhetetlennek tartja azt, hogy a munkakártya átvegye a tb-kártya funkcióját. A két rendszer összekapcsolása lehetővé tenné, hogy olyanok is hozzáférhessenek a munkavállalók egészségügyi állapotára vonatkozó adatokhoz, akiknek ehhez nincs joguk.
Pályázat és ítélet
A munkakártya bevezetésével kapcsolatban közbeszerzési pályázatot írt ki a szakminisztérium – tudta meg a FigyelőNet. A Szakmai Bíráló Bizottságot részben az FMM, a Pénzügyminisztérium, az ONYF, az OEP és Foglalkoztatási Hivatal képviselte. A beérkezett pályázatok közül a bizottság egyöntetűen az MCS Management & Controlling-Service Kft. pályázatát ítélte a legjobbnak. A nyertes tanulmányban foglalja össze a tennivalókat, mely vázlatos költségvetést is tartalmaz majd. Ezután kell pályázatot hirdetni a kivitelezésre. A konkrét megvalósítás várható kezdési ideje 2003 közepe. A FigyelőNet megkereste a nyertes kft.-t, de az semmit nem árult el az állami megbízásról.
Előbb a pályakezdők és a munkanélküliek
A legfrissebb híradások szerint 2003-ban akarják bevezetni az új rendszert. Elsőként a pályakezdők és a regisztrált munkanélküliek jutnának munkakártyához. A teljes körű elterjesztés a következő két-három évben valósulhatna meg.
Egyelőre nincs eldöntve, hogy ki viselné a mágneskártya kiállításának költségeit: a munkaadók, a munkavállalók vagy az állam? Az mindenesetre tény, hogy nem a plasztikkártya előállítása kerül sokba, hanem a nyilvántartás és a lekérdező rendszer kiépítése. Szakemberek szerint a költségek akár a tízmilliárd forintot is elérhetik.
