Nem vagyunk felkészülve az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után lehívható források társfinanszírozására, továbbá hiányzik az ehhez szükséges pályázati infrastruktúra – hangsúlyozta szerdán Baráth Etele, a MeH politikai államtitkára a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen a Nemzeti Fejlesztési Tervről (NFT) rendezett tudományos ülésen. Mint mondta, égetően fontos a pályáztatás infrastruktúrájának kiépítése az csatlakozás előestéjén.
Búcsú másfél milliárdtól?
Az előcsatlakozási és a csatlakozást segítő alapokból 2000 és 2004 között rendelkezésre álló egymilliárd euróból, illetőleg az ehhez tartozó egymilliárdos társfinanszírozási keretből az első három évben csak 220 millió euró támogatáshoz jutottak a magyar vállalkozások, jövőre pedig 250 millió felhasználása várható. Baráth Etele szerint szinte képtelenség, hogy 2004-ben a fennmaradó másfél milliárdot fel lehessen használni.
Növekvő térségi különbségek
Veress József, a MeH helyettes államtitkára arra figyelmeztetett: amennyiben nem tudunk megfelelő projekteket az előírt ütemezésben bemutatni, nem lesz jogcíme az uniós támogatásoknak, s az EU kinyilvánított szándéka ellenére is nettó befizetők leszünk a csatlakozás után. Szerinte elengedhetetlen a kistérségi projekttervező és pályáztató infrastruktúra kiépítése, hogy a fejletlenebb térségek további leszakadását fékezni lehessen.
Palánkai Tibor akadémikus, egyetemi tanár ezzel szemben úgy vélekedett: óriási a veszélye annak, hogy Magyarország nettó befizető lesz az uniós csatlakozást követő első néhány évben. Szerinte ezt mindenáron el kell kerülni, még akkor is, ha ennek nyomán tovább növekednek az országon belüli regionális különbségek. A vitában az egyetem több oktatója is hasonlóan vélekedett, mondván, a csatlakozást követő időszakban a területi különbségek növekedése előfeltétele a nemzeti szintű gazdasági hatékonyságnak.
Leszakadók
Ezzel kapcsolatban Baráth Etele úgy fogalmazott: nem tudja, vállalható-e még a térségi különbségek további növekedése a nemzeti felzárkózás érdekében. Mint mondta, az elmúlt fél évtizedben 3,9-szeresről 4,4-szeresre nőtt az elmaradott és a fejlett régiók közti különbség, míg az élen álló és a sor végén elhelyezkedő kistérségek közti különbség már 15-szörös. A fejlődés egyenlőtlenségét az is példázza, tette hozzá, hogy a legfejlettebb régióba tartozó Zala megyében található két olyan kistérség, amely a legelmaradottabbak közé tartozik.
Pályázni kell tudni
A tudományos ülésen vízválasztónak bizonyult regionális esélyegyenlőség kialakulását segítheti az a konferencia, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak széles körű megismertetése érdekében rendez a Miniszterelnöki Hivatal NFT és EU támogatások Hivatala. Mint azt dr. Dobrev Klára elnökhelyettes előzetesen elmondta, az egynapos továbbképzés a képzők felkészítésére szolgál, a hivatallal együttműködő civil szervezetek, szakmai és regionális szövetségek, továbbá az érintett minisztériumok képviselői jelentkezhettek. A résztvevők a későbbiekben vitákat, tanfolyamokat szerveznek majd, melyek célja, hogy 2004 után a vállalkozások, civil szervezetek minél szélesebb köre legyen képes elfogadható pályázatokat írni.
