Lassan egy teljes település igényeit képes lenne kiszolgálni a korábbi filmszínházak helyére épült intézmények és üzletek összessége: bank,
könyvtár, textilbolt, szálloda színesíti a palettát. Az egykori mozik más része még mindig kihasználatlanul, lerobbant állapotban, felújításra várva „virít” a fővárosban.
A legtöbb mozit nem a multiplexek érkezésekor zárták be, hanem 1989 és 1993 között. Elsősorban a videó a kábeltévé és az HBO elterjedése lehet erre a magyarázat. A ’90-es évek második felében megnyíló bevásárlóközpontok inkább a talpra állást akadályozták, hiszen a kedvezőbb feltételeket ügyesen kihasználva hatékonyabb működéssel „elszipkázták” a keresletet.
Multik és méretek
A kilencvenes évek második felében megjelenő bevásárlóközpontokban üzemelő mozikomplexumok precíz megnevezése meghatározott paraméterektől függ. Kevesen tudják azonban, hogy pontosan mi a különbség a multiplex, multiscreen és a megaplex között. A multiscreen mozik a növekvő közönségigény kiszolgálására kialakított többvásznú filmszínházak, melyek eredetileg egyvásznúnak készültek. Multiplexekről akkor beszélünk, ha a mozi legalább nyolc filmvászonnal működik. A tizenhat vetítőteremnél többet befogadó mozióriások pedig a megaplexek.
Évtizedes csillaghullás
E folyamatoknak következtében a rendszerváltástól napjainkig háromezerről alig hatszázra csökkent a magyarországi mozik száma. Budapesten csaknem negyven filmszínházban gördült le végleg a függöny.
Az egyvásznas mozik közül ma már csak hírmondóként – igaz, klasszikus filmhíradók nélkül – üzemel váltózó gazdasági eredményekkel a Tabán, a Bem, a Hunnia, a Vörösmarty és az Örökmozgó. Klasszikus filmpalotaként működik a Corvin és a Kossuth mozi, illetve kiemelt állami támogatással az Uránia Nemzeti Filmszínház.
Az egyházé az egyvásznas
A hagyományos filmszínházak érdekeinek legaktívabb képviselője a Mozivédők Egyesülete. Ez a civil kezdeményezés már többször megpróbálta mozgósítani a közvéleményt, megmozdulásokat, demonstrációkat szervezett. Korábban tüntettek három bezárt mozi előtt is, demonstráltak a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzet előtt.
Nemrég az évek óta kihasználatlan Broadway mozi, a hajdani Filmmúzeum előtt szerveztek tüntetést. A frekventált helyen lévő ingatlan értékesítését nehezíti, hogy – több társához hasonlóan – műemlékvédelmi védettséget „évez”. Így csupán olyan átalakítások végezhetők rajta, amelyek az eredeti értékek megtartására irányulnak. Nem változtatható meg jelentősen az épület funkciója, külseje és „csínján kell bánni” a belső terek átalakításával is – tájékoztatta a FigyelőNetet Sajti Zsuzsa, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa.
A nehezen értékesíthető ingatlanok sorsa mégsem reménytelen, hiszen a Horizont mozit hasonló feltétekkel is sikerült értékesíteni – igaz, az áhítattal figyelt filmekből és filmhíradókból csupán az áhítat marad meg. A helyiséget ugyanis a Golgota egyház szerezte meg, az új tulajdonos gyülekezeti központ kialakítására kért és kapott engedélyt.
Mentsük a menthetőt
Az utóbbi időszak egyetlen igazán sikeres mozimentő akciója a Budapest Film nevéhez fűződik, mely a szintén műemlékvédelmi védettség alatt álló Duna mozit vásárolta meg és újítja fel az előírások figyelembevételével – tudta meg a FigyelőNet a Budapest Film Rt. főépítészétől. Stefán Sándor elmondta, hogy a régi-új filmszínház befogadóképessége továbbra is 100 fő marad, és március elején nyitja meg kapuit.
Továbbra is bizonytalan a szintén a műemléknek nyilvánított, egykori Bartók és Átrium mozi sorsa. Többek között e két bezárt, de még hasznosítható filmszínház érdekében a Mozivédők Egyesülete szakmai bizottság felállítását javasolta. Támogatásért levélben keresték meg Görgey Gábor kulturális minisztert, de még nem kaptak választ.
