Ha egy pénzügyi konstrukcióról kell dönteni, akkor az átlagos vásárló alapvetően arra figyel, hogy mennyi a meghirdetett kamat. Ha fontos az alacsony kamat, akkor adjunk ilyen hitelt úgy, hogy azért mi se járjunk rosszul – gondolta sok finanszírozó cég.
Erre született megoldásként a devizaalapú finanszírozás, amikor a hitelt ugyan forintban folyósítják, de az elszámolás során figyelembe veszik az adott deviza forinthoz viszonyított árfolyamát. Mivel a hazai kamatok jóval magasabbak, mint az euró, a dollár vagy akár a svájci frank kamatai, így a potenciális ügyfelek többsége nagyon kedvezőnek tartja a devizaalapú finanszírozást.
Konszolidáció a lízingpiacon?
Az elmúlt években a hazai autópiac növekedett, és azon belül a finanszírozott autók részaránya is nagyobb lett. Az ígéretesnek tűnő autófinanszírozási piacra egyre többen léptek be, és e cégek között mára igen élessé vált a verseny. A nagy márkakereskedők már mind szerződésben állnak több finanszírozóval, így az újonnan piacra lépők csak a kereskedőknek nyújtott jutalékban való éles versenyzéssel vagy a jóval kockázatosabbnak számító használt autók finanszírozásánál találhatnak maguknak piacot – mondja Kolossváry Ádám, a hazai autófinanszírozási piac egyik meghatározó szereplőjének számító Merkantil Bank Rt. elnök-vezérigazgatója.
Mindez azt jelenti, hogy az új hitelek kockázata emelkedik, a finanszírozók kockázata meg nő. A bankok esetében a jogszabályok előírják a hitelek kockázatának a vizsgálatát, szükség esetén a céltartalék képzését, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendszeresen ellenőriz is. A lízingcégek szabályozása azonban már jóval gyengébb, mind az alapításhoz, mind pedig a működéshez jóval kevesebb feltételnek kell megfelelni. A kockázatos hitelek miatt e cégek nyeresége lecsökkenhet, sőt később kiderülhet, hogy egyes cégeknél a nyereség már akkor sem volt valós, amikor készült a mérleg. A bankvezető szerint a pénzügyi szektorban itt lesz a következő konszolidáció, ami ugyan nem lesz látványos, de sokba kerülhet majd a lízingcégek tulajdonosainak.
Kérdés, hogy a cégek kockázatosabbá válása jelent-e kockázatot az ügyfeleknek, az autót vásárlóknak. A lízingcégek nagy része banki tulajdonban van. Egy-egy cég kudarca azonban valószínűleg nem veszélyezteti majd ezeket a bankokat, hiszen e cégek az anyabank teljes vagyonához képest általában kicsik. Így egy esetleges konszolidáció a bank tulajdonosainak jelent problémát, nem pedig a lízingcég ügyfeleinek. Független cégek esetében pedig úgy csökkentheti kockázatát az ügyfél, ha a felkínált finanszírozási szerződésben ellenőrzi azt, hogy milyenek a biztosítékok a finanszírozó esetleges kudarcának esetére.
A számokat látva nem meglepő, hogy sokan így döntenek. Míg egy ötéves futamideju devizahitel tényleges kamata (a teljes hiteldíj mutató) 11,31 százalék, addig egy forinthitelnél már 20,5 százalék adódik. Ez a törlesztőrészletekben kifejezve azt jelenti, hogy a felvett hitel minden egyes 1 millió forintja után az egyiknél 21 798 forintot kell havonta törleszteni, a másiknál viszont 25 824 forintot.
A két összeg közötti 18 százalékos különbség első látásra meggyőzőnek tűnik, ráadásul az elmúlt egy évben még ennél is kedvezőbb volt a helyzet. Az alacsony kamatok mellett az ügyfelek különösen jól jártak a forint árfolyamsávjának tavalyi kiszélesítésével, hiszen azóta az euróhoz képest körülbelül 10 százalékot erősödött a forint.
Ez az autóvásárló nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy egyre kisebb havi törlesztőrészletet kell fizetni. Néhány esetben akár a negatív kamatláb is előfordulhatott, azaz összességében kevesebb forintot kellett visszafizetnie, mint amennyi hitelt korábban felvett. Sok autókereskedésben nem is felejtik el felhívni a figyelmet arra, milyen jól jártak a korábban devizaalapú hitelt felvevő ügyfelek.
A devizában történő eladósodás ugyan az elmúlt egy-két évben valóban igen előnyös volt, de ez nem feledteti azt, hogy az ilyen jellegű konstrukciók kockázata mégiscsak igen nagy. Semmi biztosíték nincs ugyanis arra, hogy a forint árfolyama stabil marad. Erősödésre a +/- 15 százalékos árfolyamsávban már csak 3 százaléknyi lehetőség van, ha e fölé emelkedne a forint, akkor a Magyar Nemzeti Banknak forinteladással kellene beavatkoznia, hogy gyengítse. A forint esésére azonban sokkal nagyobb a tér: a magyar fizetőeszköz elvileg úgy tud 27 százalékot esni, hogy erre az MNB-nek még reagálnia sem kellene.
Bár a forint öszeomlásától nem kell tartani, mégsem árt emlékeztetni arra, hogy még az euró/dollár árfolyam is gyakran több mint 10 százalékkal változik egy év alatt. A kevésbé meghatározó devizáknál pedig ennek akár a többszöröse is lehet a változás: nem egy országnál fordult elő, hogy egy év alatt akár 50 százalékot is zuhant az árfolyam. Az ilyen országokban devizahitelt felvevők egy része olyan rosszul járt, hogy az adóssága a helyi fizetőeszközben mérve többször akkorára is növekedhetett, mint amekkora hitelt korábban felvett.
A forint/euró árfolyamot befolyásolja az MNB, más devizák árfolyama azonban még ennél is sokkal jobban mozoghat. Mivel a svájci frank kamata mostanában még alacsonyabb, mint az euróé, így nem meglepő, hogy sok finanszírozó cég kínál ehhez a devizához kapcsolódó konstrukciót. Az utóbbi hetekben az iraki beavatkozás növekvő esélyei miatt erősödött a svájci frank, kemény forintokat kivéve ezzel a magyar autósok zsebéből. Táblázatunk azt mutatja meg, hogy az elmúlt egy évben hogyan változott a forint árfolyama egyes devizákhoz viszonyítva. Ezekből az adatokból természetesen csak az derül ki, hogy egy évvel ezelőtt milyen hitelkonstrukció volt az előnyösebb, az már nem, hogy most melyik lehet a legkedvezőbb.
|
A forint árfolyamának változása néhány devizához | ||||||
| Japán jen |
+13, 0 százalék | |||||
| Amerikai dollár |
+10,3 százalék | |||||
| Angol font |
+5,6 százalék | |||||
| Euró |
+5,1 százalék | |||||
| Svájci frank |
+3,6 százalék | |||||
| 2002. szeptemberi MNB napi deviza közép-árfolyamok egyhetes átlaga 2001 szeptemberéhez viszonyítva | ||||||
