DunaSol Kft – Egészséges Magyarországért

DunaSol Kft – Fluorozott só hazai bevezetése Magyarországon ma a caries prevalencia még mindig igen magas, a 12 évesek DMFT-je 4,0-4,5 között van a cariesprevenció komplex módszereinek alkalmazása és a szisztémás fluoridálás feltétlen szükséges. A helyi fluoralkalmazás nem képes ezt a problémát egyedül megoldani. Az 1985-ben bevezetett tabletta fluoridálási program kezdeti lendülete az epidemiológiai mutatókban is kedvező változásokat eredményezett, a gyermek populációban a fogszuvasodás trendje csökkenő tendenciát mutatott. Az anti-fluorid kampányok és szervezési nehézségek azonban – kevés helyet kivéve – a program szétesését okozták. A vízfluorozás Magyarországon nem jön szóba (technikai, szervezési nehézségek, a sófluorozásnál kb. 10-20-szor többe kerül) holott az ivóvizek fluortartalma 98 %-ban suboptimális. A Stomatológiai Szakmai Kollégium 19972-1977 között négy ízben foglalt pozitívan állás sófluorozás magyarországi bevezetéséről. A felmerült aggályok (fluortérkép hiánya, csomagolási problémák) ma már megoldottnak tekinthetők. Az 1993-ban, Tóth Károly professzor által szervezett nemzetközi sófluorozási konferencia, az asztali só fluorozásának bevezetését hazánkban – mint hatásos, egyetemleges védőhatású módszert, melyhez az egyén aktív közreműködése nem szükséges – meggyőződéssel javasolta. Az 1983-1994 közötti időszakban Svájc, Franciaország, Costa Rica, Jamaica, Németország és Csehország vezette be a sófluorozást a szisztémás fluorid prevenció legjobbnak tartott módszereként, a WHO 1994-ben kiadott szakértői riportjában ajánlja. A magyarországi ivóvizek és az anyatejminták jódtartalma, a vizelettel történő jódürítés és az ország egész területére kiterjedő golyvaszűrés adatai azt igazolják, hogy a lakosság jelentős része jódhiányos és a jódpótlás a mai napig megoldatlan probléma hazánkban. A magyarországi jódhiány problémájáról régóta van tudomásunk: Gömöri Dávid már 1765-ben említi doktori értekezésében, hogy a Csallóköz területén feltűnően gyakori a golyva. Századunk 20-as éveire tehető a hazai jódhiány endémiai felismerésének és a prevenció megszervezésének kezdete: az Országos Közegészségügyi Tanács Bókay János javaslatára 1922-ben golyvabizottságot hozott létre, amelynek első vezetője, Liebermann Leó jelentésében már felvette, hogy a táplálék jódhiánya játssza a legfontosabb szerepet a hazai golyva endémia kóroktanában. Ahol a táplálék nem fedezi a napi jódszükségletet, ott logikusnak tűnik valamelyik élelmiszer dúsítása jóddal. Elméleti megfontolásból a jódot olyan táplálékhoz vagy táplálék-kiegészítőkhöz kellene adagolni, amely fogyasztása a jódhiányos területeken mindenki számára napi szükséglet, és nem kell tartani a tartós túlfogyasztástól. Ezen megfontolások figyelembevételével többnyire konyhasót (USA, Kanada, Argentína, Mexikó, Anglia, Olaszország, Németország, Svájc), a kenyeret (USA, Hollandia) vagy az étolajat (Peru, Malajzia, Argentína, Zaire) dúsítják jóddal (10). Az alimentális jódpótlás előnye, hogy olcsó és az átlagos bevitel valóban emelhető általa. A WHO 1952-ben kiadott állásfoglalásban a konyhasó kálium-jodiddal történő dúsítását ajánlották jódpótlásra. Gyakorlati okok is nehezítik a konyhasó jódozásával történő jódpótlást: a konyhasó jódtartalma tárolás közben folyamatosan csökken, mivel a só nyomokban mindig tartalmaz vasat, és a ferro-ion a jodidot jóddá oxidálja, ami szublimál. A ferro-iont a levegő oxigénje visszaoxidálja ferri-ionná és a reakció kezdődik elölről. Ha jodid helyet jodátot alkalmaznak, az adott élelmiszer jódtartalma állandóbb. Szervezési és anyagi okok miatt a hetvenes és nyolcvanas években Magyarországon is megszűnt a jódozott só ellátás szervezettsége. A tatabányai székhelyű DunaSol Kft – a magyarországi gyártók közül egyedüliként- megkezdte a fluorozott-, fluorozott-jódozott só termékek kifejlesztését. A termékek megbízhatóságát és magas minőségét a záhonyi üzemben található számítógép által vezérelt zárt technológia, valamint a magasan képzett, gyakorlott munkaerő garantálja. A technológia megbízhatóságára jellemző, hogy Magyarországon az ÁNTSZ kizárólag a DunaSol Kft záhonyi üzemének adott ki só jódozására engedélyt. A DunaSol Kft termékei jódozásához KIO3 (kálium-jodát)-ot, a fluorozásához Nátrium-Fluorid (Na2PO3F) – ot használ. A termékek engedélyeztetése megkezdődött, a megjelenésük még 2002 évben várható a minőségi garanciát biztosító DunaSol márkanévvel.