A csatlakozás volt a tétje a tegnap kezdődött brüsszeli EU csúcsnak, melyen a kormányfők és államfők a bővítéssel járó pénzügyi csomag elemeiről döntenek. A kérdés az, hogy a jelenlegi tagállamok mennyit hajlandóak az újak befogadására áldozni. A huszonöt tagú, kibővült Unióban a régiek közül senki sem szeretne rosszabb pozícióba kerülni. Végül Franciaország és Németország kompromisszumkészsége mentette meg a tizenötöket attól, hogy a brüsszeli EU csúcson megismétlődjön a nizzai helyzet, amikor is hosszú huzavona után egy mindenki számára kedvezőtlen döntés született.
Áttörés itthon is: négypárti egyeztetések
Minden kérdésben közeledett tegnap a pártok és az igazságügyi minisztérium álláspontja az EU csatlakozásról szóló, legutóbbi négypárti egyeztetésen. A kormány és a parlament viszonyának szabályozottságában egybecsengenek a vélemények. Az ellenzék azonban továbbra is akkor szeretné megtartani a népszavazást, ha már a csatlakozási szerződés tartalma ismert, így a népszavazás napjának meghatározásában még nem sikerült a pártoknak és az igazságügyi tárcának megegyezniük. További vitatott kérdés a Magyar Nemzeti Bank szabályrendszerének terjedelme, valamint a nemzetközi szerződések és a belső jog kapcsolata. Az igazságügyi tárca mára készít el az egyeztetés alapján egy normaszöveg-tervezetet, amelyről jövő szerdán egyeztetnek a négy parlamenti párttal. Ha ezzel kapcsolatban megegyezés születik, akkor egy újabb javaslatban a parlament elé terjesztik.
Vitatott kérdések
A bizottság januárban benyújtott javaslatcsomagja óta folyik a harc a tagállamok között, hogy ki mennyit álljon a bővülés költségeiből, de eddig egy lépést sem haladt előre a vita. Ráadásul a kedden kezdődött, két napos külügyminiszteri találkozón csak kiéleződött a helyzet, a tagállamokról egyértelműen kiderült, a tizek felvételét ugyan támogatják, de a csatlakozás pénzügyi terheiben senki sem akar részt vállalni.
A legfőbb vita az EU költségvetés felét kitevő agrártámogatások körül kerekedett. Az EU négy legnagyobb befizetője – Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország – csak akkor járulna hozzá, hogy az új tagországok kapjanak közvetlen agrártámogatást, ha már most elkezdődne az eredetileg 2006-ra tervezett agrárpolitikai reform. A mezőgazdasági támogatások ugyanis hatalmas terheket jelentenek a nagy befizetők számára, akik ráadásul nem is haszonélvezői ezeknek, így hosszú távon a járandóságok fokozatos leépítését szorgalmazzák. Az új tagállamokkal azonban megerősödne a juttatások fenntartásáért küzdő lobbi. Attól tartanak, hogy az agrártámogatásokból legnagyobb szeletet kapó Franciaország összefogna az újakkal, és megakadályozná a juttatások mértékének csökkentését célzó reformokat.
A franciák persze bőszen tiltakoznak az előre hozott reformok ellen. Jacques Chirac, francia államfő kedden a briteknek járó visszatérítés – amit még Margaret Thatcher csikart ki az EU-ból 1984-ben – megszűntetésének szorgalmazásával reagált a Franciaországot negatívan érintő kezdeményezésekre. Kijelentése szerint a francia parasztok EU-s támogatása csak akkor csökkenhet, ha a briteknek járó visszatérítést eltörlik. London természetesen elutasította Chirac javaslatát.
A strukturális és kohéziós alapok ügye is megosztja a tagállamokat. Az újaknak járó 22,5 milliárd eurót Németország soknak találja. A csatlakozás utáni első évben az újoncok mindkét alapból három százalékot vehetnének fel, hogy ne váljanak rögtön nettó befizetőivé az Uniónak. Az viszont biztosra vehető, hogy 2004-ben kevesebbet fognak kapni a belépők, mint 2003-ban.
Spanyolország, Portugália, Írország, Olaszország és Görögország mindeközben azon mesterkedik, hogy a bővítéssel ne kelljen több terhet vállalnia, ugyanakkor az eddigi támogatások se csökkenjenek.
Különegyezség
Chirac és Schröder különegyezsége vetett véget az érdekeiket védő országok vitájának. Ennek lényege, hogy az új belépők már 2004-től részesülnének a közvetlen agrártámogatásokból – az Európai Bizottság javaslata szerint kezdetben csak a közvetlen támogatás keretének 25 százalékának mértékében-, 2007-től azonban ezeket csak az infláció mértékével növelnék egészen 2013-ig, amíg az újoncok el nem érik ez EU többi országa által kapott juttatások szintjét. Az egyezség rögzíti azt is, hogy az agrártámogatások 2006-ban összesen 45 milliárd eurót tehetnek ki az EU költségvetéséből, ami feltételezi, hogy a jelenlegi kedvezményezetteknek – köztük Franciaországnakis- le kell mondaniuk a támogatások egy részéről.
Chirac és Schröder ezt az álláspontot fogja képviselni az EU csúcson, amire ugyan még nem bólintott rá a többi tagállam, de valószínűleg el fogja nyerni a tetszésüket. A dán kormányfő Anders Fogh Rasmussen az EU soros elnökeként üdvözölte az egyezséget, szerinte ez mindenképp előrehaladásként értékelhető. Chirac azonban továbbra is ragaszkodik a Nagy-Britanniának járó visszafizetések felülvizsgálatához.
Asamussen és Romano Prodi legkésőbb ma estig javaslattételt sürgetne, amiben a bizottság által a tagjelöltek számára javasolható pénzösszeget rögzítenék. Prodi hangsúlyozta, nem szeretnék a kandidálókat kész tények elé állítani, ezért van szükség mielőbbi határozatra. Hozzátette, ha ez a mostani EU csúcson el is marad, akkor is be kell fejezni az év végéig a csatlakozási tárgyalásokat.
