George W. Bush legutóbbi washingtoni beszédében – nem kis meglepetésre – mintha enyhített volna Irakkal kapcsolatos álláspontján. A beszéd óta megjelent elemzések sorra találgatják: retorikai fogásról, nyelvbotlásról vagy az amerikai álláspont gyökeres megváltozásáról van-e szó.
Bagdad elfoglalásának amerikai terve
A The New York Times szerint az USA némileg finomítja Bagdad elfoglalására irányuló terveit. A cél az, hogy az a lehető legkevesebb katonai veszteséggel és polgári áldozattal járjon. A Bush-kormány politikai kudarcát jelentené ugyanis otthon és a térségben egyaránt, ha Bagdadot sok polgári áldozatot szedő harcokban tudnák csak elfoglalni. A legújabb tervek szerint Bagdadot először elszigetelik, majd megsemmisítik vagy elfoglalják a katonai és kormányzati központokat, intézményeket, a város energia- és vízellátását biztosító létesítményeket, a tévé- és rádióstúdiókat. Mindeközben ügyelnek arra, hogy mecsetek, nagykövetségek, vöröskeresztes raktárépületek véletlenül se váljanak célpontokká. Bagdadot ugyanakkor nem csak katonákkal vonnák ostromgyűrűbe, hanem a távközlést zavaró elektronikus fallal is.
Az amerikai elnök kijelentése szerint az USA “diplomáciai úton próbált” meg zöld ágra vergődni Irakkal, és most újra kísérletet tesz arra, hogy “békés úton” fegyverezze le Szaddám Husszeint. Ha Bagdad eleget tesz az ENSZ követeléseinek – mondta Bush, az “a rezsimváltozás (regime change) jele volna”.
Márpedig az ominózus mondat azt is jelentheti, hogy az amerikaiak, amennyiben Irak eleget tesz a Biztonsági Tanács fegyverzetellenőrzéssel kapcsolatos feltételeinek, akár Szaddám személyével is beérnék. Igaz az elnök az ominózus mondt után rögtön megjegyezte, nem gondolják, hogy a rezsim meg fog változni. Csakhogy ekkor már késő volt.
A Fehér Ház sietett megmagyarázni az elnök szavait. Mint mondták, Bush elnök nem állt el attól az amerikai feltételtől, hogy az irakiak vezérének mennie kell. A fehér házi szóvivő szerint emellett elképzelhetetlen, hogy Szaddám 11 év ellenállás után most beadja a derekát.
Kárpótlás Oroszországnak?
Mihail Hodorkovszkij orosz olajmágnás, Jukosz-vezér szerint az amerikai kormánynak kárpótolnia kellene Oroszországot bármilyen gazdasági veszteségért, hogy támogatást nyerjen egy iraki háborúhoz. A Reutersnek nyilatkozó Hodorovszkij úgy véli, hogy Oroszországot, amely a Biztonsági Tanácsban megakadályozta az erő alkalmazását Irak ellen, erős gazdasági érdekek fűzik Irakhoz, egyebek között többmilliárd dolláros olajszerződések és erős feldolgozóipari kereskedelem. A legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil által vezetett konzorcium többmilliárd dolláros olajszerződést írt alá Szaddám Husszeinnel, amelyet az iraki elnök bukása esetén az ellenzék felülvizsgálna.
Irak szerint kémkednének a fegyverzetellenőrök
Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter mindeközben kémkedés vádjával utasítja vissza az ENSZ fegyverzetellenőreinek Irakba való beengedését. Szabri a német Handelsblatt kérdésére elmondta, hogy az ellenőrök az 1998-as Sivatagi Róka hadművelet alatt pontosan azokat a célokat bombázták, melyeket korábban a fegyverzetellenőrök tömegpusztító fegyverek után kutatva meglátogattak.
Szabri azt is tagadja, hogy Irak birtokában volna azoknak a fegyvereknek, amelyeket az Egyesült Államok keres. Az amerikai titkosszolgálat októberben közölte az amerikai szenátussal, hogy Irak biológiai és kémiai fegyverekkel rendelkezik, amelyeket saját területén is bevetne.
