A végleges privatizációs stratégiára még egy hónapot várni kell, de az már biztosra vehető, hogy a Mol 25 százalékos pakettjén, a három pénzintézeten (Postabank Rt., Földhitel- és Jelzálogbank Rt., Konzumbank Rt.), a Magyar Villamos Művek Rt.-n, a Tokaji Kereskedőház Rt.-n és a hat állami agrárgazdaságon kívül az örök nyertes Szerencsejáték Rt.-t is piacra dobja az állam. Pontosabban a Pénzügyminisztérium alá rendelt Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.
A hiány miatt gyorsított ütemben
Minderről Hollai Imre, a szervezet igazgatósági tagja beszélt újságíróknak a Budapest Business Journal angol nyelvű gazdasági lap konferenciáján. Beszámolt arról, hogy a vagyonkezelő a tervek szerint 2006-ig a megközelítőleg 700 milliárdos vagyonból 400 milliárd forintos részt árulna ki.
Az ÁPV Rt. legutóbbi, október tizedikén napvilágot látott vagyonpolitikai irányelveiben még 320 milliárd értékű magánosítás szerepel, a növekvő államháztartási hiány azonban sürgetővé tette a feladatot. A korábbi irányelv szerint 2006 végére az állam tartós vagyonkezelésében mintegy 200 milliárd forint értékű tulajdon maradna.
FejcserékA Szerencsejáték Rt. sem maradt ki a “fejcserés hullámból” a kormányváltás után. Gébler József korábbi elnök-vezérigazgató helyére két új vezető került. A társaság elnökévé Pongrácz Antalt nevezték ki, aki 1994-1997 között vezérigazgatóként, majd elnök-vezérigazgatóként állt a részvénytársaság élén. Pongráczot 1998-ban váltottak le, utána a Malév vezérigazgatójaként, majd az OTP Bank ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. Gébler másik utóda a vezérigazgatói poszton Székely Gábor lett, aki 1990-1994-ig a Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese, majd a tulajdonosi bizottság elnöke volt.
Kinek kedvez a szerencse?
A Szerencsejáték Rt. privatizálása azért különös jelentőségű hír, mert ez a kevés állami cég egyike, amely évről évre növekvő forgalom mellett nyereségesen működik. Bár végleges adatok még nincsenek a társaság idei gazdálkodásáról, Somorai László, az rt. kommunikációs igazgatója egy napilap kérdésére elmondta, hogy az idei évre tervezett 82 milliárd forintos árbevétel időarányos részét már túlteljesítette társaság.
Somorai beszámolója szerint az első fél évet jellemző növekedési ütem a harmadik negyedévben is folytatódott, ezzel arányosan növekedett a társaság adóbefizetése, valamint a játékosoknak kifizetett nyeremények összege. 2001-ben az előző évnél 10,4 milliárd forinttal több, 74,1 milliárd forint árbevételt ért el a Szerencsejáték Rt.
A társaság adó- és járulékbefizetése nagyjából megegyezett a játékosoknak kifizetett nyeremények összegével: 29 milliárd forint volt. A legnagyobb forgalmat továbbra is az ötös lottótól könyvelhette el a cég.
A magyar-orosz kapcsolatAz utóbbi napok piaci híresztelései szerint a Mol állami részét a Csillag István által említett Gazpromon kívül a Jukosz is szívesen megvásárolná. Az orosz társaság legutóbbi, régiónkban lezajlott tranzakciója a szlovák olajvezeték-hálózat üzemeltetője, a Transpetrol többségi részesedésének a megvásárlása volt. A Molnak és a Jukosznak ráadásul közös cége is van: egy szibériai olajmezőn tavaly kezdtek közös kitermelésbe. Az orosz befolyás növekedésének valószínűsége csak tovább nő, ha visszagondolunk a magyar miniszterek moszkvai tárgyalásaira, ahol egyértelmű igényként fogalmazódott meg orosz részről az orosz befektetések támogatása Magyarországon, különös tekinettel az enetgetikára.
Mol-eladás jövőre, akár a Gazpromnak is
Csillag István gazdasági miniszter szerdán ugyancsak privatizációs ügyekben nyilatkozott. A Mol 25 százalékos állami részének eladásával kapcsolatban a miniszter elmondta: elvileg akár az év is végéig lehetséges, habár nemigen valószínű, hogy a szükséges feltételek a jövő év közepe előtt teljesülnek. Ezek között említette a földgáz új árazási rendszerének kidolgozását, a földgázrészleg külön üzletággá szervezését és az új törvény elfogadását a gázpiac felszabadítására, a piacszabályozás átláthatóvá tételére.
A kormány a közelmúltban jelentette be, hogy el kívánja adni a Mol maradék állami részesedését, és ez akkor komoly botrányt kavart. Az ellenzéki értetlenkedés azért tűnt például az ÁPV RT. számára furcsának, mert a magyar olajcég 25 százalékos csomagját 2000-ben az előző kormány vonta ki a tartós állami tulajdoni körből. Ennek ellenére illetékesek röviddel az első bejelentés után úgy nyilatkoztak, hogy az eladás csak a középtávú programok között szerepel, a friss bejelentés azonban újra elérhető közelségbe hozta a privatizáció lehetséges dátumát.
Csillag István arról is szót ejtett, hogy a Mol 25 százalékát nem egyben akarják értékesíteni, hanem tőzsdei eladásra gondolnak. Ugyanakkor hozzátette: nincs politikai akadálya az orosz Gazprom részvényvásárlásának, feltéve, hogy ez átlátható módon, a tőzsdeszabályoknak megfelelően történik.
