A güterslohi székhelyű Bertelsmann már régebben felállított egy speciális bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy derítsen fényt 
a Harmadik Birodalom és a konszern homályos kapcsolataira. A bizottság úgy találta, hogy a Bertelsmann “meglovagolta” azt a profitlehetőséget, amelyet a nemzetiszocialista rezsim kínált, s a korábbi vállalati felépítést átalakítva, egyházi és oktatási kiadóból antiszemita szövegek kiadójává vált.
Amerika felszisszentA Bertelsmann meghamisított története azután vált skandalummá, miután a német cég felvásárolta a legnagyobb amerikai könyvkiadót, a Random House-t 1998-ban. Az akvizíciót számos sajtótermék bírálta az Egyesült Államokban, többek között a Bertelsmann homályos történetére hivatkozva.
Bibliáktól az izgalmas történetekig
Az 1835-ben alapított, bibliakiadóból kifejlődött Bertelsmann néhány évvel ezelőtt egy Független Történelmi Bizottságot (FTB) kért fel, amelyet az izraeli történész Saul Friedländer vezet. Friedländer és a bizottság most sajtótájékoztatón ismertette álláspontját, amely szerint a német konszern a második világháború előtt és alatt olyan kiadványokat és könyveket publikált, amelyek egyértelműen zsidóellenes beállítottságúak.
Az FTB megállapította, hogy a Bertelsmann az ifjúsági piacot célozta meg az Izgalmas Történetek című kiadványaival, továbbá “A Hitler ifjúságának karácsonyi könyve” sorozattal. Ezek a szériák hússzorosára növelték a Bertelsmann éves eladásait.
EllenállókA bezárás 1945-ben jól jött a Bertelsmann-nak: a szövetséges (amerikai) megszálló hatóságoknak azt állította a cég, hogy a nácikkal szembeni ellenállás miatt csukták be üzemeit. Ezt az amerikaiak el is hitték (nem a mostani bizottsági kutakodás állapította meg, hogy ebben valószínűleg busás ajándékok is közrejátszhattak), és csakhamar engedélyt adtak a kiadó újraindítására.
Nácik áldozatai vagy illegális papírbeszerzők?
Ugyanakkor a Bertelsmann a második világháború után sokáig azt állította, hogy a cég a hitleri éra áldozata volt. A nácik ugyanis 1944-ben részlegesen bezárták a kiadót. A bizottság legújabb megállapításai szerint azonban a bezárásnak nem az volt az oka – mint azt korábban a kiadó hangoztatta -, hogy a Bertelsmann ellenállt volna a náciknak, hanem egyszerűen a háborús helyzet, a hadigazdálkodás hiányjelenségei miatt elfogyott a papír.
Márpedig a konszern 1944-ben illegális úton szerzett be alapanyagot, emiatt bírósági eljárás indult ellene, és ezért zárták be részben a nyomdáit. Új könyveket már nem is adhatott ki a güterslohi cég, a “futó” megrendeléseknek azonban továbbra is eleget tett.
El nem évülő múltJelenleg mintegy hatezer német cég járul hozzá ahhoz az 5,1 milliárd eurós kártérítési alaphoz, amelyet a náci kényszermunkások kártalanítására hoztak létre. Ebbe az alapba nemcsak a Bertelsmann fizetett be komoly összegeket, hanem a Deutsche Bank, a Dresdner Bank is, sőt ez utóbbi két cég szintén történeti bizottságokat hozott létre a náci múlt kivizsgálására.
Újabb tények a kényszermunkásokról
A bizottság új megállapításokat is tett: így például kiderült, hogy a Bertelsmann közvetve kényszermunkásokat is felhasznált a termelésben. Nem németországi üzemeiben “alkalmaztak” rabszolgamunkásokat, hanem Lettországban és Litvániában dolgoztattak zsidókat – írja a BBC. A német Handelsblatt szerint ugyanakkor csupán “valószínűsíthető” a rabszolgamunkások alkalmazása azokban a rigai és vilniusi nyomdákban, amelyek a Bertelsmann megrendeléseinek tettek eleget.
A cég akkori vezére, Heinrich Mohn (a jelenlegi legfőbb tulajdonos, Reinhard Mohn apja) adományokat is juttatott az SS-nek, amelynek nemcsak harcoló egységei (Waffen SS), hanem a koncentrációs táborok őrzésével megbízott divíziói (Sonderkommando) is voltak. Bár Heinrich Mohn soha nem csatlakozott a náci párthoz, tagja volt az SS-t “patronáló” csoportnak, tulajdonképpen tehát pártoló tagja volt a szervezetnek – közölte Friedländer.
Szoros kapcsolatok a birodalmi propagandaminisztériummal
A Bertelsmann nemcsak az SS-szel ápolt szoros kapcsolatokat: a birodalmi propagandaminisztériummal való együttműködés is szépen jövedelmezett! A cég csak a második világháború idején 19 millió könyvet nyomtatott ki, ezzel a német hadsereg, a Wehrmacht legnagyobb kiadójává vált.
Az FTB megállapításainak nyilvánosságra hozatala után a Bertelsmann azonnal közleményt adott ki, amelyben bocsánatot kér a háborús tevékenysége miatt, és azért, hogy meghamisította a vállalat történetét. A konszern elnöke, Gunter Thielen bejelentette: a cég elfogadta a bizottság megállapításait.
A Bertelsmann elnöke sajnálatát fejezte ki
“Szeretném kifejezni őszinte sajnálatomat azon pontatlanságok miatt, amelyeket a bizottság talált a vállalat történetében” – közölte Thielen. Az elnök hozzátette: a bizottság 800 oldalas jelentéséhez alapul szolgáló összes dokumentumot nyilvánosságra hozza a Bertelsmann.
Ugyanakkor a konszern első embere egyetlen újságírói kérdésre sem válaszolt a sajtótájékoztatón a német Handelsblatt tudósítása szerint. A német lap azt is hozzáteszi: a Bertelsmannról szóló dokumentumoknak csupán 10 százaléka származik a cégtől, a többit a bizottság idegen archívumokból, levéltárakból gyűjtötte össze.
