A várakozásoknak megfelelően október 9-én az Európai Bizottság tíz tagjelölttel (Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, 
Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Máltával, Szlovákiával és Szlovéniával) javasolja majd a felvételi tárgyalások lezárását. Továbbra is nyitott kérdésnek számit ugyanakkor – értesült az uniós híradással jelentkező Bruxinfo -, hogy az országjelentéseket kísérő stratégiai dokumentumban milyen csatlakozási időpont szerepeljen.
Romano Prodi bizottsági elnök 2004. január elsejét támogatja, ám alternatívaként szóba került, hogy a 2004. júniusi európai parlamenti választások előttre prognosztizálják a bővítést. Az Európai Unió (EU) máig érvényes álláspontja szerint a mostani tagjelölteknek már teljes jogú tagként kell résztvenniük a 2004 nyarán esedékes EP-választáson.
Szigorú megfigyelés alatt
Brüsszel nem tölt ki biankó csekket a tagjelölteknek. Ezt a célt szolgálja a tárgyalások lezárását követően az aktív megfigyelőrendszer, amely a csatlakozásig hátralevő időben figyelemmel kíséri a vállalások teljesülését. A rendszer része a folyamatosan frissülő “eredményjelző tábla” és szükség esetén a korai riasztás. Az Európai Bizottság a csatlakozás előtt 4 hónappal külön jelentésben számol be a vizsgálódás eredményeiről. Néhány tagországban akkor még javában tart majd a parlamenti ratifikációs eljárás. A bizottság további biztosítékként kétéves és még egy évre meghosszabbítható védzáradék bevételét javasolja a tagjelöltekkel várhatóan jövő áprilisban aláírandó csatlakozási szerződésbe. Ez a régieket feljogosítaná arra, hogy panasszal éljenek egy új taggal szemben az Európai Bizottságnál, ha az uniós szabályok durva megsértését tapasztalják. Az EU az előző bővítés során is hasonló “biztonsági zárral” élt, de az csak egy évre szólt.
Több pénz a kimaradóknak
A bővítés első köréből kimaradó Bulgáriának és Romániának 2007-es csatlakozási céldátumot javasol az Európai Bizottság, a felvételi tárgyalások befejezését viszont nem kívánja úgy megelőlegezni, mint a tízek esetében tette. Jól értesült források szerint emögött az a nem is nagyon titkolt kétely húzódik meg, hogy a két ország 2007-es célba érése talán túlzottan optimista várakozásnak bizonyulhat.
A csomag része a két országnak járó előcsatlakozási források növelése. A bizottság azt javasolja, hogy Bulgária és Románia a bővítés után évente egymilliárd eurót kapjon az éves szinten jelenleg valamivel több mint 3 milliárd eurós előcsatlakozási alapból. Ez a csatlakozás pénzügyi vonatkozásait tekintve érzékeny EU-tagállamoknak azt üzeni, hogy évente kétmilliárd eurót megspórolhatnak.
Törökország nem kap időpontot
Törökország sürgetése ellenére sem kap céldátumot a bizottságtól a felvételi tárgyalások megkezdésére. Ankarának ehelyett a jelenleg 180 millió eurós közösségi támogatás duplájával kell majd beérnie. A jelentés megállapítja majd, hogy Törökország az elmúlt 6 hónapban messzebb jutott a reformokban, mint az előző hat évben. Ennek ellenére még mindig nem teljesíti a felvétel politikai kritériumait, amelyeket az Unió előfeltételnek tekint a tárgyalások megkezdéséhez. A szövegben, úgy tudni, egyáltalán nem lesz szó időpontról. Brüsszelben amiatt aggódnak, hogy Törökország meglehetősen sok fejfájást okoz még az EU-nak az elkövetkező hónapokban és években. Irak megtámadásának ügye, a ciprusi kérdés rendezése közvetve nyomást gyakorol a Tizenötökre, hogy pozitív választ adjanak Ankara igényeire.
Magyar késések, közigazgatási mínuszok
A jogharmonizáció területén hazánknak már csak kevés adóssága maradt, de közülük néhány jogszabály elfogadásának késése szemöldökráncolást vált ki az Európai Bizottságnál. Brüsszel elsősorban a nemzeti hulladékgazdálkodási terv és a gáztörvény lefektetett menetrendhez képest késedelmeskedő elfogadását kéri számon Magyarországon, bár nem kerülte el a figyelmét, hogy az országgyűlés éppen a héten tárgyalta először a hulladékgazdálkodási tervet. Ettől eltekintve az uniós jogszabályok átvétele lényegében befejezettnek tekinthető.
Ennél komolyabb problémát jelent az uniós elvárásoknak megfelelő színvonal elérése a közigazgatásban és az igazságszolgáltatási apparátusban. A bírói kar túlterheltségét és a lassú ügymenetet már a korábbi országjelentések is szóvá tették, s ha némi javulás be is következett azóta, a hiányosságok kiküszöbölése nyilván hosszú időt vesz igénybe.
Brüsszel elsősorban a mezőgazdaság és a regionális politika területén lát elmaradást a közigazgatási képesség felfejlesztésében, vagyis éppen azon a két területen, ahonnan a közösségi támogatások zöme várható. Noha az utóbbi időben mindkét területen történt kedvező elmozdulás – befejeződött a Sapard-ügynökség nemzeti akkreditációja és a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) társadalmi vitára bocsátható tervezete is elkészült -, Brüsszel szerint a helyzet messze nem kielégítő. Az országot ennek ellenére képesnek tartják arra, hogy időre felkészüljön a fejlesztési támogatások fogadására.
Az országjelentésben egyébként külön melléklet foglalkozik majd a közigazgatási és igazságszolgáltatási képességekkel, illetve az erre a területre készített akciótervvel. A Sapard -akkreditációval 38 millió euró előtt nyílik meg az út, amely összeg a mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására, a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztésére, továbbá a vidéki infrastruktúra fejlesztésére és javítására fordítható.
Olvassa el…
…korábbi írásainkat:
• Magyar országjelentés-tervezet – EU-ujjgyakorlat
• Medgyessy az EU csatlakozásról tárgyalt Prodival
• Nemzeti fejlesztési terv – Bukszanyitó stratégia (előfizetőinknek!)
• Nem leszünk nettó befizetők, de veszélyben a társasági adókedvezmények
• Uniós csatlakozás – dupla szaldó
• EU – két év egyensúlyi haladék
…vagy böngésszen:
• Európa-dossziénkban
Közbeszerzés, költekezés, kisebbségek
Miközben az idei országértékelés nyilvánvalóan üdvözli majd a közbeszerzési eljárás bevezetését az elmúlt években bírált autópálya-építéseknél, a bizottság figyelmét nem kerüli el, hogy a közbeszerzést általánossá tevő kerettörvény még mindig hiányzik. A makrogazdasági adatokat tekintve éveken át a magas infláció volt a bizottság vesszőparipája, most, az infláció sikeres leszorításával a tavaly is szóvá tett költségvetési túlköltekezés váltja fel. Az egészségügyi rendszer reformja is olyan téma, ami minduntalan felbukkan a bizottsági jelentésekben, és ez alól várhatóan az idei dokumentum sem lesz kivétel.
A roma kisebbség kérdése az utolsó országjelentésben is megkülönböztetett figyelmet kap, mégpedig elsősorban a középtávú akcióprogram végrehajtásának tükrében. Az Európai Bizottság évről évre javulást lát e téren, bár a romákkal szemben meglévő társadalmi előítéletek és a diszkrimináció továbbra is nyugtalanítják.
A tavalyi jelentés egyik slágertémája volt a szomszédos országokban élő magyar kisebbségnek kedvezményeket juttató státusztörvény, amelynek egyes rendelkezéseit Brüsszel ellentétesnek találta a kisebbségek védelmére vonatkozó európai normákkal. A kedvezménytörvény idén sokkal kevesebb helyet foglal majd el a jelentésben.
