Belföld

Szaddám Huszein – utána az olajözön?

Iraké a világ második legnagyobb kőolajkészlete, az összes olajmultinak fáj rá a foga. Az amerikai olajcégek előnyt szerezhetnek ebben a versenyben egy Amerika-barát új iraki kormány kegyeltjeiként.

Egy Irak elleni háborúval és az iraki államfő eltávolításával az Amerikai Egyesült Államok nem csupán egy rendbontótól szabadulna meg. A Tigris és az Eufrátesz vidékén a világ második legnagyobb

Az ifjú Szaddám kampányol

A bagdadi rezsim propagandacélból már jó ideje felhasználja az amerikai olajérdeket. Az Egyesült Államok gazdasági és katonai hatalmát “a világ kőolajkészleteinek megszerzésére akarja felhasználni” – ijesztett rá az elmúlt héten Amer Mohammad Rachid iraki olajminiszter az állami televízió nézőire, majd a többi nagyhatalom vonakodását kihasználva így csipkelődött: “Az orosz, a kínai és európai konkurenseket különösen irritálja” az amerikaiak ténykedése. Szaddám Huszein legidősebb fia, Udai Szaddám Huszein saját, az iraki ifjúság szórakoztatására létrehozott tévécsatornáján ismertette álláspontját. Szerinte az amerikaiaknak azért fontos az iraki olajkészlet, mert tudják, hogy a világ legutolsó hordó nyersolaját ebben az országban termelik majd ki.

olajlelőhelyei találhatók. Amennyiben az Egyesült Államoknak egy második öbölháborúval sikerül a Bagdad feletti ellenőrzést megszereznie, úgy a nyolcvanas évek óta elérhetetlennek számító olajtartalék kiaknázásában jelentős szerephez juthatnak amerikai vállalatok. Egy új, amerikai közreműködéssel felálló iraki vezetés aligha zárkózna el az ilyen kívánságok teljesítésétől.

Még nem nyomul az olajlobbi

Az Arab Liga egykori ENSZ-nagykövete, Clowis Maksud a napokban az APA hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a tengerentúli olajipar részéről egyelőre nem nehezedik semmiféle nyomás az amerikai kormányzatra, egy “kedvező” ENSZ-határozat azonban hamar megváltoztatná a helyzetet. Hasonlóan vélekedik Ron Planting, az amerikai olajcégeket tömörítő American Petroleum Institute (API) részéről, bár ő rögtön hozzátette: a szervezet tagjai folyamatosan az utánpótlás felkutatásán fáradoznak.



Olajkészletek

Irak a világ második legnagyobb kőolajkészletével sárákodik, becslések szerint a készlet mintegy 112-115 milliárd barrelt (egy barrel vagy hordó 159 liter) tesz ki. Ennél nagyobb készlettel csak Szaúd-Arábia rendelkezik (265 milliárd barrel), őket követi Kuvait 98 milliárd hordós készletével, majd Irán, megközelítőleg ugyanekkora mennyiséggel. Egyes feltételezések szerint nem biztos, hogy a hivatalos adatok a valóságot tükrözik, az iraki tartalék akár kétszer akkora is lehet.

Olajra szomjaznak

Nincs olyan ország, amely ne volna érdekelt a hatalmas mennyiségű iraki olaj egy része feletti ellenőrzés megszerzésében. A hivatalos adatok szerint az iraki olajkészlettel csak a szaúdi olajtartalék veszi fel a versenyt, az amerikaiak azonban szívesen függetlenednének ettől a forrástól. A szaudi olajat persze nem csupán iraki olajjal lehet pótolni, hatalmas készletekkel rendelkezik Oroszország és Venezuela is.



Orosz alternatíva – magyar közreműködéssel?

A Rosszijszkaja Gazeta című orosz napilap csütörtöki cikke szerint nem zárható ki, hogy megállapodás született Oroszország és az Egyesült Államok között a nemzetközi kőolajpiac stabilizálása érdekében, egy esetleges olajválság esetén – idézi az MTI-Eco. Az orosz kormánylap erre a Houstonban zajló orosz-amerikai energetikai csúcstalálkozó eseményeiből következtet: Igor Juszufov orosz energetikai miniszter szerdán arról számolt be a texasi nagyvárosban, hogy Oroszország az elkövetkező 2-3 évben stratégiai kőolaj-tartalékot képez, amellyel elsősorban nemzetközi partnereinek kíván segíteni. A lap emlékeztet arra, hogy a várható Irak elleni amerikai katonai beavatkozás kőolajpiacra gyakorolt hatásáról két forgatókönyvet készítettek független elemzők: egy gyors és sikeres akció esetén az olajárak átmeneti növekedés után erőteljesen csökkennének, egy elhúzódó, esetleg eszkalálódó konfliktus viszont nemzetközi olajválságot idézhetne elő. Az amerikai pozíciókat erősítheti viszont az orosz árpolitika: a világ legnagyobb független, nem OPEC-tag kőolajexportőre hordónkénti 20-25 dolláros olajárat tart elfogadhatónak, szemben a kartell 22-28 dolláros elképzelésével. A napilap felhívja a figyelmet, hogy Oroszország kőolaj-kitermelése tavaly elérte a 348 millió tonnát, ez 24 millióval több, mint az előző évben. Idén 7 százalékos növekedés, vagyis 378 millió tonna fekete arany kiaknázása várható. Ezzel Oroszország a világ második legnagyobb kőolajtermelője, sőt a kitermelt napi mennyiség tekintetében idén Szaúd-Arábiát is megelőzte. Az orosz kőolaj, mint a bizonytalan közel-keleti piacok alternatívája tavaly szeptember 11-e óta többször felvetődött amerikai elemzésekben is. Orosz kőolaj Amerikába juttatása részben magyar közreműködéssel valósulhat meg: a szállítás egyik lehetséges módja a Barátság és az Adria kőolajvezetékek összekötése.

Az olajmultik mindenesetre nem szívesen hagynák ki a problémás terepet és Szaddám ide vagy oda, megkörnyékezik Bagdadot. Elsősorban az orosz Tatneft olajvállalat és a francia TotalFina Elf konzorcium aktívak a térségben. A franciáknak egy 30 milliárd hordós tartalékot rejtő területre van szerződésük Irakkal, míg az ENSZ engedélyével Kirkuk-földön kutató oroszok 10 milliárd hordós készletet sejtenek az iraki föld alatt. Amíg azonban az Irak elleni szankciók érvényben vannak, a vállalatok nem gyakorolhatják jogaikat az általuk vizsgált területek felett.

Előnyben az USA

A szankciók feloldása utáni helyzetre készülődnek az amerikai olajcégek is, az azt követő munkálatokhoz pedig már társakra is leltek az Irakból elmenekült ellenzék személyében. Az ellenzéki szervezet londoni vezetője, Ahmed Halabi legutóbb kijelentett, hogy az amerikai cégeknek teljes hozzáférésük lesz az iraki olajhoz, valamint a szervezet egy amerikai vezetés alatt álló konzorcium létrehozásán gondolkodik.

Egy Szaddám nélküli Irak egyfajta “olajmámort” idézne elő a térségben – állítja Gary Hufbauer, az Institute for International Economics (IIE) közgazdásza. A világ olajvállalatai valósággal elözönlenék az országot, előbb a zavarosban való halászás ideje következne, a későbbiekben azonban, mivel az új iraki vezetés valószínűleg jó kapcsolatokat ápol majd az USÁ-val, komoly előnyre tehetnek szert az amerikai olajvállalatok. Valószínű, hogy a többi arab országhoz hasonlóan Irak is egy államilag ellenőrzött olajtársaságot hozna létre, amely ezt követően kevés számú külföldi partnerrel épít ki üzleti kapcsolatot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik