A HR pozíciót betöltő vezetők képességei, készségei és tapasztalatai lehetővé teszik, hogy könnyen váltsanak iparágat vagy akár munkakört – ez derült ki a Drake Beam Morin (DBM) Hungary tanácsadó cég egész világra kiterjedő felméréséből, melynek során a humán erőforrás vezetők karrierváltási tapasztalatait vizsgálták. A többi vállalatvezetőnek már nehezebb a dolga, őket sokkal inkább köti funkcionális területük.
A kutatásA DBM közel 30 ezer állást változtató ügyfelére kiterjedő felmérést végzett, amely a 2001. év során a tanácsadó cég karrierváltási programjában részt vevők elhelyezkedési esélyeket elemzi. A kutatás a világ 45 országát és 7400 vállalatát érintette, és az álláskeresési folyamat átfogó vizsgálatát tűzte ki célul. E nagy kutatás adataira támaszkodva külön vizsgálták a HR vezetők karrierváltási tapasztalatait.
Honnan, hová?
A DBM felmérésében 537 HR-vezető vett részt, akik éppen munkahelyet váltottak. Közülük 89 százalék váltott iparágat, sőt 29 százalékuk még a humán erőforrás területtét is elhagyta, és tanácsadó cégnél helyezkedett el, saját tanácsadó céget alapított, vagy szabadúszó tanácsadóként folytatta karrierjét.
A 2001-ben önként távozó vagy távozni kényszerülő HR vezetők korábbi munkahelyükként leggyakrabban bankokat, biztosítótársaságokat, vegyipari, gyógyszeripai és FMCG cégeket említettek. Újra állást pedig a tanácsadás és oktatás területén, a közszférában, valamint a termelővállalatoknál találtak.
Ritkán fordul elő, hogy HR vezető később a vállalat első számú vezetője legyen, a felmérésben részt vettek közül is csak 6 százaléknak sikerült. További 5 százalékuk helyezkedett el értékesítés és marketing területen. Magyarországon is kevés az olyan vezérigazgató, aki korábban a humán erőforrásért volt felelős.
Miért kellett távozniuk?A felmérésben részt vevő HR vezetők 75 százaléka a vállalatnál zajló szervezeti változás – reorganizáció, összeolvadás, felvásárlás, karcsúsítás – miatt vált meg munkahelyétől. Öt százalékuk jelölte meg távozásának okaként a felsővezetőkhöz fűződő rossz, konfliktusokkal terhelt viszonyát, és csupán 2 százalék esetében volt szó teljesítménybeli kifogásról mint a munkahelyváltás okáról.
Meddig maradnak munka nélkül?
A humán erőforrás vezetők szerencsésnek mondhatják magukat. A többi vezetőhöz képest ugyanis – akiknek átlagosan valamivel több mint 4 hónapot vett igénybe az új munkahely meglelése – csupán 3,6 hónapig maradtak állás nélkül. A világpiaci tendenciáknak megfelelően itt is az 50 feletti munkavállalóknak van nehezebb dolguk, nekik átlagosan 4,3 hónapra volt szükségük, hogy újra elhelyezkedjenek.
Akik ugyanabban az iparágban maradtak, vagy továbbra is a HR területén helyezkedtek el, szintén több időt maradtak távol a munkától, bár még így is csak 4 hónapig voltak munkanélküliségre kárhoztatva. Leggyorsabban azok találtak munkát (3,5 hónap), akik más iparágba mentek át.
Úgy tűnik azonban, hogy mégiscsak a nők keresettebbek – cáfolva azt a vélakedést, hogy a HR máris túlságosan elnőiesedett. Nekik csupán 3,5 hónapba, míg a férfiaknak átlagosan 3,9-ba telt egy új munkahely felkutatása.
Magyarország: túlképzésNálunk az utóbbi időben túlképzés mutatkozik a humán erőforrás területén. “Öt-hat évvel ezelőtt még alig lehetett gyakorlott, képzett vezetőt találni erre a területre – mondta el a FigyelőNet-nek Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója -, ma pedig csak a honlapunkra feltett ilyen álláshirdetésre közel százan jelentkeztek” Egyre több intézmény (Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem, Szent István Egyetem) indít be emberi erőforrás menedzseri képesítést adó önálló szakot vagy posztgraduális képzéseket. Ezekre van is kereslet, bár a frissen végzettek egyre kevésbé tudnak elhelyezkedni. A munkaerőpiaci igényekre későn reagáló oktatási intézmények jelenleg a keresletet meghaladó mértékben bocsátanak ki szakembereket.
A leghasznosabb álláskeresési technikák
A kapcsolatok fontossága újra bizonyítást nyert. A távozó HR-esek 57 százaléka a networking segítségével tudott új helyet találni. Utánuk a legtöbben fejvadászok szolgáltatását vették igénybe (16 százalék). A hirdetések aránya elenyésző, csak minden tizedik álláskereső élt ezzel a lehetőséggel. Legkevesebben pedig az internetet használták fel (4 százalék).
E technikák hatékonyságának ellenére is kompromisszumot kellett kötniük a felmérésben résztvevőknek ahhoz, hogy újra munkát kapjanak. Karrierjükben a jövedelem szempontjából visszalépés történt, csupán 55 százalék ért el azonos vagy magasabb fizetést új cégénél, vagyis 45 százalékuknak alacsonyabb jövedelemmel kellett beérnie. Az átfogó felmérés még ennél is rosszabb arányt mutatott: az összes részvevő vezető 38 százalékának sikerült magasabb fizetési csomagot kialkudnia. A HR-vezetők közül legrosszabban azok jártak, akik elhagyták szakterületüket, vagy 50 felettiek voltak, közülük csak 36, illetve 38 százaléknak jutott azonos vagy magasabb fizetés.
