Nem akarásnak nyögés a vége – de milyen tényezők fordítják át a munkatársak hozzáállását “akarásba”? Anélkül ugyanis ma aligha 
lehet egy vállalat sikeres. Így a motivációkutatások és az elégedettség-felmérések fontos támaszai a kiegyensúlyozott vállalatműködések. Ha egy vállalatvezető ki akarja puhatolni, hogyan lehetne magasabb teljesítményre ösztönözni beosztottait, a motivációknál kell kezdenie.
A Gordio Tanácsadó Csoport Kft. által végzett, a FigyelőNet által támogatott átfogó kutatás újszerűen ragadta meg a motiváció kérdését. A társadalom egy sajátos rétege, a new economy gyermekei, vagyis az internetezők motivációs hátterének felderítésére vállalkozott.
A kutatás módszertana
A Gordio Tanácsadó Csoport kutatása összesen 7110 kérdőívre támaszkodik, ebből 5686-ra az interneten érkeztek meg a válaszok. A kutatás három fázisban zajlott: a vállalatoknál felvett kérdőívek után online kérdőíveket alkalmaztak, végül a Magyarországon működő közepes és nagyvállalatok emberi erőforrás vezetőit kérdezték meg a vállalat által alkalmazott motivációs rendszerről.
A vizsgálat kiindulópontjaként hattényezős modell szolgált, melynek alapjait John Hunt dolgozta ki. Ez a modell azt mutatja meg, hogy a munkavállaló milyen célok mentén szervezi cselekvéseit, az egyes célok mekkora intenzitással irányítják a munkavállalók cselekvéseit. A célok a következők:
• Komfort:
A kényelmes élet iránti vágy, amelyet az anyagi erőforrások képesek kielégíteni, de beletartoznak olyan elemek is, amelyek pénzben nem kifejezhetők, mint például a stresszmentes környezet.
• Strukturáltság: A munkakör kiszámíthatóságára vonatkozó elemeket jelenti.
• Kapcsolat: A közösség iránti vágyat, a társas munkavégzés előtérbe helyezését fejezi ki.
• Elismertség: A munkateljesítmény mások általi megbecsülésének igényét jelenti.
• Hatalom: Mások irányítására irányuló vágy.
• Autonómia: Az önállóság és az önkiteljesedés igényére utal.
Internetező munkavállalók: speciális csoport
A Gordio Tanácsadó Csoport 2002-ben végzett kutatása a hagyományos papíros kérdőívek mellett online kérdőívekre támaszkodott. A kutatás nagyobb százalékát kitevő, interneten elérhető kérdőíveket speciálisan az internet-felhasználók számára fejlesztették ki. A Gordio annak ellenére vállalkozott erre a feladatra, hogy az interneten született válaszok statisztikailag általában megbízhatatlanabbak. E csoport motivációs hátterének feltérképezése azonban a jövő munkavállalóiról nyújthat bővebb információt.
A két csoport válaszait teljesen külön kell vizsgálni, hiszen az internetezők és az offline változatot kitöltők között meglehetősen nagy demográfiai és szociális különbségek mutatkoznak. Ennek megfelelően az internetezők motivációs háttere eltér a többi válaszadóétól.
Az online válaszolóknak csupán 54,9 százaléka dolgozik alkalmazottként, teljes munkaidőben, míg a vállalati mintában csak ilyen személyek találhatók. Az internetezők egy része részmunkaidős alkalmazott vagy sajátvállalkozóként dolgozik.
Képzettségben is eltérések mutatkoznak a két csoport között. Míg a vállalati mintában majdnem minden ötödik válaszadó iskolai végzettsége 8 általános vagy alacsonyabb, addig az online válaszolók közül csupán minden tizediké. A felsőfokú végzettségűek aránya jelentősen nagyobb volt az internetezők között.
Az internetet a férfiak uralják a Gordio tapasztalatai szerint. Mintegy 20 százalékkal nagyobb arányban töltötték ki az online kérdőíveket az erősebbik nem képviselői, míg a vállalati mintában kiegyensúlyozott volt a nemek aránya.
Életkorbeli különbségek is adódtak, az internetes válaszolók átlagéletkora igen alacsony (30 év), bár szórása igen nagy. Legtöbben (72,4 százalék) 18-39 éves korosztályból kerültek ki, további jelentős hányadot, 78,8 százalékot tettek ki a 40 és 59 év közöttiek. A 18 év alattiak is képviseltették magukat 8,3 százalékban, míg a 60 év felettiek használják legkevésbé az internetet, az ő válaszaik csupán a minta 1,4 százalékában befolyásolták az eredményeket. Ezzel szemben az offline kérdőíveket kitöltők átlagéletkora jóval magasabb.
Rangsor
Az internet-felhasználó munkavállalókat motiváló tényezők sorrendje:
• Autonómia és kreativitás
• Elismertség
• Strukturáltság, tisztázott munkakör
• Vezetői hatalom
• Komfort, anyagi jólét
• Kapcsolat, közösség
Passzolnak a tudásalapú gazdasághoz
Az internetezők már az információtechnológia gyermekei, motivációs hátterük jobban megfelel az új gazdaság elvárásainak. A monoton munkavégzés jelentősége napjainkban egyre inkább csökken, helyét a tudásalapú munkavégzés veszi át. A magyar internetező munkavállalók motivációs háttere a Gordio csoport kutatási eredményei szerint optimista szemléletre adnak okot: a sikeresség jövőbeli feltételei és a munkavállalók motivációi harmóniában állnak egymással.
Az internetező válaszadók egyértelműen az autonómiát és a kreativitást tartják a legfontosabbnak a motivációs tényezők közül. A felmérés ugyan nem bizonyítja, hogy a magyarok jelenleg is kreatívak – mint azt a külföldiek legtöbbje tartja rólunk -, az azonban biztos, hogy az igény megvan rá. Az internetező munkavállalók képzettebbek és nagyobb gyakorisággal használják az információtechnológiai eszközöket, ennek megfelelően nagyobb az igényük az autonómiára és kreativitásra, mint az internetet rendszeresen nem használóknak, akik csak a második helyre sorolták ezt a motivációs tényezőt.
Második helyen az elismertség szerepel, ami egybecseng a csoport speciális tulajdonságaival. A magasabban képzett emberek számára egyaránt fontos a szóbeli és az anyagi elismerés, a munkahelyen végzett teljesítmény értékelése elengedhetetlen számukra.
Meglepő eredmény a kapcsolatok és közösség fontosságának háttérbe szorulása: az utolsó helyt szerezte meg a rangsorban a teljes mintát és az internetezők csoportját alapul véve is. Ez azért is érthetetlen, mert a magyar munkavállalók általában igen elégedettek a munkahelyi közösséggel és a kollégákkal való kapcsolataikkal. Ez érdekes kérdéseket vethet fel társadalmi és emberi erőforrás menedzsment szempontból egyaránt.
A strukturáltság és a tisztázott munkakör az offline válaszadóknál a második legfontosabb motivációs tényező volt, az internetezők között azonban a harmadik helyre szorult. Ez is annak köszönhető, hogy az ilyen szociális és demográfiai hátterű személyek sokkal inkább kedvelik a spontenaitáson és problémamegoldó képességen alapuló feladatokat.
A vezetői hatalom csupán a negyedik tényező az internetezők motivációs rendszerében, a magasan képzettek jelentős aránya ellenére. A komfort és anyagi jólét hátraszorulása azzal magyarázható, hogy az internet-felhasználók jövedelme eleve magasabb.
HR-esek figyelem!
Minden második internetes válaszadó a “legnagyobb erőfeszítést szeretné kifejteni a vállalatáért”, az internetezők lelkesednek munkájukért és a vállaltukért. A leginkább kollégáikkal való kapcsolatukkal elégedettek, de előkelő helyet foglal el a munkahelyi légkörrel és a közvetlen felettessel fenntartott kapcsolatokkal való elégedettség is. Megfogni az internet-felhasználó munkavállalókat a munkabéren kívüli pénzbeli juttatásokkal és a tanulási, illetve átképzési lehetőségekkel lehet, ezekkel ugyanis rendkívül elégedetlenek.
Kemény kritikát fogalmaztak meg az internetezők a vállalatvezetéssel és a HR-esekkel szemben. Még hármas osztályzatra sem (2,53) tartották érdemesnek a vállalatuknál alkalmazott motivációs rendszer hatékonyságát, és az igazságosságával is csak ennyire (2,54) voltak elégedettek.
