A “mexikói hullámot”, a spanyolul La Ola néven közismertté vált jelenséget az 1986-os mexikói focivébé idején ismerte meg a világ. 
Lényege, hogy a stadion egyik szektorában ülők kezüket magasba emelve hirtelen felpattannak, majd leülnek, ám ezzel egy időben már a következő szektor nézői ugranak fel. (Az első hullám dicsőségét egyébként az amerikai Oakland Atheletics baseballcsapat követeli magának: állításuk szerint először a világon 1981. október 15-én egy oaklandi meccsen az ő szurkolótáboruk hullámzott.)
A mexikói hullám a matematika nyelvén
Ez a kollektív viselkedési forma a matematika nyelvére is lefordítható – állítják a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a Nature című brit tudományos folyóiratban megjelent cikkükben. 14, videóra felvett, legalább ötvenezer fős stadionokban játszott mérkőzést elemezve azt találták, hogy négyből három hullám az óramutató járásával megegyező irányba, másodpercenként körülbelül 12 méteres (20 ülőhely) sebességgel terjed. A hullám szélessége 6-12 méter, átlagosan 15 ülőhely. (A kutatók egyébként a német bajnokság meccseit használták fel a modellezéshez, a magyar csapatok meccsein a komolyabb szurkolótábor hiánya miatt igencsak ritka a hullámzás.)
A fizikusok a hullámmozgást számítógépen is modellezték. Arra jutottak, hogy a mexikói hullám az úgynevezett ingerelhető közegekben – például a szívszövetekben – terjedő hullámokhoz hasonló módon terjed.
Dr. Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizika tanszékének vezetője kollégáival két matematikai szimulációs modellt dolgozott ki, egy leegyszerűsített és egy részletes verziót. Az egyszerűsített modell keretében t időben i személy vagy gerjeszthető, vagy aktív, vagy passzív állapotban van.
Az ingerelhető állapotban lévő, ülő személy bevonható a hullámzásba. Az aktív néző mások befolyásától függetlenül is
felemelkedik, a passzív néző viszont nem vonódik be a hullámzásba. A gerjeszthető nézőtípus elegendő számú aktív néző hatására mozgásba hozható, másokat mozgásba lendíteni azonban csak aktív néző képes.
Izgalmas meccsen nehezebb hullámot indítani
A hullám sikerének feltétele, hogy a néző körüli adott átmérőjű körben megfelelő mennyiségű aktív és aktiválható személy legyen. Bizonyos mennyiség alatt a hullám el sem indul: 25 fős indító csoport esetében a hullám kialakulásának valószínűsége csekély, ám negyven fő feletti csoportok esetében egyre nagyobb a valószínűsége a stadiont körbeérő hullámnak.
A siker feltétele továbbá az inger iránya (mivel az óramutató járásával megegyező irányú hullámokat vizsgáltak a kutatók, ezért a játéktér felől nézve balról kell, hogy érkezzen), az inger távolsága, valamint a résztvevők reakcióideje. A hullámzás sikere természetesen a mérkőzés színvonalától is függ. Minél izgalmasabb egy meccs, annál több kezdeményező néző kell a hullámhoz.
A “mexikói hullám” modellezése hasznos kiindulópontja lehet a tömegek viselkedését, különösen a felfokozott lelkiállapotú nagyobb csoportok magatartását vizsgáló kutatásoknak.
