A Pest Megyei Bíróság (PMB) közigazgatási kollégiumának vezetője csütörtökön közölte: a megyei bíróság háromtagú, hivatásos bírákból 
álló tanácsa jogszabálysértőnek, az önkormányzati törvénybe ütközőnek találta a Pest Megyei Közgyűlés határozatát és ezért döntött a megsemmisítéséről. Mint ismeretes, a közgyűlés augusztus 30-án arról határozott, hogy az október 20-ai önkormányzati választáson a helyben lakók egyúttal az önálló régió létrehozásáról is szavazhassanak, pontosabban arról hogy ketté váljon-e a közép-magyarországi régió.
Kedvezményezett térségek – célcsoportok• 1. célcsoport: elmaradott régiók
– Olyan területek, ahol az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75 százaléka alatt van, gazdaságuk gyenge a munkanélküliségi ráta magas.
• 2. célcsoport: iparilag hanyatló (depressziós) térségek – Ahol az ipari foglalkoztatottak száma huzamosan csökken, magas a munkanélküliség
• 3. célcsoport: magas fiatalkorú népességarány
• 4. célcsoport: hosszabb távon átalakuló ipari térség
• 5.a célcsoport: termelési szerkezetük modernizálására kényszerülő agrártérségek
• 5.b célcsoport: rurális térségek – Alacsony fejlettség, magas agrárfoglalkoztatottság, demográfiai erózió, kedvezőtlen fekvés, gyenge városhálózat
• 6. célcsoport: alacsony benépesültségű térségek – A népsűrűség 8 fő/km alatt van
Nyolcvanmilliárd forint a tét
A népszavazás kiírásáról szóló előterjesztést T. Mészáros András, a megyei közgyűlés fideszes elnöke és 27 képviselő tette. Indoklásuk szerint a szétválás esetén a megye jelentős, 80 milliárd forintos éves uniós támogatáshoz jutna 2007 után. A politikus korábban a Krónika című műsorban arra hivatkozott, hogy az Európai Unióban a legnagyobb régiós pénzeket tartalmazó alapra, a strukturális alapokra csupán az a régió pályázhat, amelyben az egy főre jutó GDP alacsonyabb, mint az uniós országok átlagának 75 százaléka.
A budapesti érték számítás szerint 86 százalék, a megye 36-37 százalékon áll, a régióra összegzett érték 71,5 százalék. A fővárossal együtt a régió 2006-ot követően mindenképpen eléri a 75 százalékot – mondta Mészáros -, és úgy gondoljuk, hogy 80 milliárd forintért érdemes szétválni. A politikus hozzátette, eddig Budapest semmi másra nem használta a megyét, mint munkaerő-utánpótlásra, illetve arra, hogy szeméttelepeit kitelepítse az agglomeráció településeire.
A strukturális alap részei• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF):
1975-ben jött létre, a hátrányos helyzetű régiók támogatását szolgálja, elsősorban termelő beruházások, infrastruktúra és a kisvállalkozások fejlesztését segíti
• Európai Szociális Alap (ESF): 1960-ba jött létre elsődlegesen a szakképzés és a foglalkoztatás ösztönzését hivatott támogatni
• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (E AGGF): 1962-ben jött létre, a mezőgazdasági struktúraátalakítás és vidékfejlesztés támogatását szolgálja
• Halászati Útmutató Pénzügyi Eszközök (FIFG): az alap 1993-tól működik a halászati ágazat alakításának segítségére
A szocialisták szerint kampányfogás
A augusztus 30-ai döntést követően a Pest Megyei Közgyűlés szocialista frakciója bejelentette, hogy a bíróságon támadják meg a határozatot, mert álláspontjuk szerint az nem más, mint a Fidesz közpénzen folytatott választási kampánya. Fábry Béla, az MSZP frakcióvezetője hangsúlyozta, pártjának is az a célja, hogy a fővárosnál lényegesen elmaradottabb megye az uniós csatlakozás után minél több forráshoz jusson, ám szerinte a népszavazásra feltett kérdéssel nem most kell foglalkozni, hanem majd csak akkor, amikor már világossá vált, hogy 2007. január 1-jétől milyen régiós politika valósul meg az Európai Unióban.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere “zavaró repülésnek” minősítette a népszavazási kezdeményezést. Szerinte Budapestnek és Pest megyének minden lehetősége meglesz arra, hogy a következő években részesüljön azokból a strukturális alapokból az uniós csatlakozás kapcsán, amelyek lehetővé teszik a térség fejlesztését. Ha változna a jelenlegi regionális beosztás – mondta Demszky -, az hátráltatná a tárgyalásokat és az uniós csatlakozást.
Jogok és érdekek
A főpolgármester üdvözölte a Pest Megyei Bíróság csütörtöki döntését, amely pontot tett az ügy végére: nem lesz népszavazás és leválás sem. Demszky szerint Pest megye kiválása kizárólag egy szűk megyei politikuscsoport érdekeit szolgálta volna, “miközben jottányit sem segítené a megye polgárait, és sérti egész Magyarország és külön a budapestiek érdekeit”.
Wentzel Ferenc, a Fidesz frakcióvezetője szerint a szocialisták megfosztották a megye polgárait véleményük kifejezésének jogától azzal, hogy bíróság előtt támadták meg a testületnek az önálló régió létrehozását célzó népszavazás kiírásáról szóló határozatát. T. Mészáros András, a közgyűlés fideszes elnöke annyit mondott, tiszteletben tartja a bíróság döntését.
