A Romano Prodival folytatott rövid tanácskozás után Medgyessy Péter emlékeztette az újságírókat, milyen gyorsan reagált az Európai Unió, amikor a magyar árvíz miatti nehézségek megoldásakor bevette országunkat is abba a körbe, mely részesülhet az árvíz által keletkezett károk enyhítésére létrehozott támogatási alapból. Ez világos jele az európai szolidaritásnak – hangoztatta a miniszterelnök.
Az 1975 óta megrendezésre kerülő Ambrosetti workshop világgazdasági konferencia szombati megbeszélésén felvetődött a bizottsággal való együttműködés kérdése. A következő napokban nagyon szoros kapcsolatra van szükség – mondta a kormányfő -, mert a csatlakozási tárgyalásokon a versenyfejezetet rövidesen le kell zárni, számos, országunkat alapvetően érntő téma van napirenden, főleg a mezőgazdasági ügyek, valamint a költségvetésből való részesedés kérdései. “Olyan munkamegállapodást kötöttünk, amelynek értelmében gyorsan és folyamatosan zajlanak majd a tárgyalások, hogy minél hamarabb léezárhassuk azokat” – mondta Medgyessy Péter.
Közelítés két oldalról
A készülő országjelentésről szólva a miniszterelnök utalt arra, hogy évek óta vissza-visszatérő kritika hangzik el a kisebbségek képviseletének, a romák helyzetének, valamint a médiaügyeknek a kérdésében, akárcsak a gazdaság és a verseny témájában. Medgyessy Péter szerint a most készülő országjelentés sokkal kedvezőbb lehet az előzőeknél, sokkal kevesebb lesz benne a kritikai elem, mert sikerült valóban megoldani azokat a problémákat, amelyeket az EU rendre felvetett.
A kormányfő újságíróknak elmondta: a pénteki kormányülésen kiadta feladatként munkatársainak, kollégáinak és minisztertársainak, hogy a legsürgősebben tűzzenek napirendre minden olyan alapvető kérdést, mely korlátozhatja vagy gátolhatja az uniós csatlakozásunkat.
A kétoldalú találkozó után a magyar sajtó képviselői Romano Prodival is szót válthattak. Mi történne, ha az írek egy második népszavazáson is nemet mondanának a nizzai megállapodásra? – tették fel neki a kérdést, amelyre Prodi így felelt: “egy esetleges újabb nem rendkívül súlyos csapást jelentene, ha megtörténne, azt sajnos nem lehetne figyelmen kívül hagyni. Remélem azonban, hogy az az ország tisztában van döntésének súlyával, azzal, hogy a szavazás eredménye nemcsak Írország, hanem mindenki számára nagyon nagy jelentőségű.”
Elhangzott az a kérdés is, hogy az EU miként akar hozzájárulni az 5. számú közlekedési folyosó kiépítéséhez, amely Trieszttől Magyarországon áthaladva egészen Kijevig érne. A bizottság elnöke leszögezte: az EU-nak mindenképpen elő kell segítenie a szorosabb összeköttetést a csatlakozó országokkal, máskülönben az egység csak elméletileg létezne. Elismerte: az európaiak elhanyagolták eddig az 5. és a 8. számú – a Keletet a Nyugattal összekötő – közlekedési folyosókat, előnyben részesítve az észak-nyugati közlekedési vonalakat. Prodi ezért kijelentette: a legsürgősebb feladatok közé sorolja ezt a kérdést.
Medgyessy: tizenötből huszonöt
Az együttműködésre és az újfajta partnerségre épülő világ nem teremthető meg a hagyományos konzervatív vagy szociáldemokrata politika alapján, új szintézisre van szükség, amelynek alapját az emberi méltóság, a társadalmi igazságosság, a hatékony és szabályozott verseny képezheti – mondta egyebek között Medgyessy Péter miniszterelnök a cernobbiói konferencián szombaton elhangzott felszólalásában.
A magyar kormányfő két tematikus szekcióban is felszólalt francia nyelven. A Gazdaság és versenyképesség címet viselő munkacsoportban kifejtette: az Európai Unió bővítésével nem csupán a csatlakozó közép-európai államok nyernek, hanem az integrációs szervezet egésze is. Az EU számára ugyanis rendkívül nagy értéket jelent az a rugalmas alkalmazkodóképesség, mellyel ez a térség – és benne Magyarország – az elmúlt tizenkét év alatt megpróbált felzárkózni.
Magyarország olyan kutatásfejlesztési terveket szorgalmaz, melyek növelik a magyar termékek szellemi tartalmát, ezáltal pedig a versenyképességet is. Szembe kell nézni azzal – folytatta Medgyessy -, hogy a magyarországi bérek emelkedése hátrányokkal is jár majd a versenyképesség szempontjából. Ezt ellensúlyozni kell a kutatásfejlesztéssel, az oktatás színvonalának emelésével, valamint olyan ifrastrukturális beruházásokkal, amelyek biztosítják, hogy az eddig kívül rekedt térségek is bekerülhessenek az ország vérkeringésébe.
A miniszterelnök emlékeztetett: a jövendő unióban tizenöt ország helyett huszonöt foglal majd helyet, ha nem egyszerűsítik a bürokráciát, évekig is eltarthat, amíg valaki hozzájut egy-egy támogatáshoz. Medgyessy ezért azt javasolta: maradjon a bizottság hatáskörében az EU költségvetésének a tervezése, akárcsak az ellenőrzés feladata, viszont nemzeti intézmények dönthessenek arról, hogy az uniós forrásokat miként juttatják el gyorsan és hatékonyan a megfelelő helyre.
Igazságos társadalom, versenyképes gazdaság
Az Országtükör szekcióban a kormányfő állást foglalt a politikai, illetve nemzeti bezárkozás ellen. A gyors változások növelték ugyan az emberekben a biztonság iránti igényt, de a bezárkózás a biztonság hamis illúzióját kelti, ez a bezárkózás pedig a félelem és a gyengeség jele. Ha erősek a családok, a városközösségek, a nemzetek, ha erős az európai közösség, akkor nem kell félni – hangsúlyozta a magyar vezető.
Medgyessy elmondta: kormánya legfontosabb feladatának tartja, hogy igazságos társadalmat és versenyképes gazdaságot teremtsen. E két cél egyszerre teljesíthető. Magyarország immár hetedik éve kiegyensúlyozott, tartós növekedési pályán halad, kiszámítható ütemben, fokozatosan zárkózik fel az EU országaihoz – fűzte hozzá.
Összhangot kell teremteni a növekedés, az egyensúly, a foglalkoztatás és az infláció között – mondta Medgyessy Péter, aki szerint a fenntartható gazdasági növekedés szempontját kell előnyben részesíteni. További három alapelvet hangsúlyozott, ez pedig a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és az átláthatóság, ezek érvényesülése vonzza az országba a külföldi tőkét.
A miniszterelnök fontos feladatnak tekinti a lemaradt régiók felkarolását, az egészségügyi rendszer átalakítását, a mezőgazdaság problémáinak megoldását. A magyar kormány – tette hozzá – folytatja az államháztartási reformot, az állami kiadási struktúta hozzáigazítását a kiemelt célok forrásigényéhez.
