A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes növekedési adatai nagyjából megfelelnek a várakozásoknak. Eszerint a GDP az első negyedévben 2,9 százalékkal, a második negyedévben 3,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A gyenge adatok gyengítik a forintotKedden a vártnál kissé gyengébb makrogazdasági adatok hatására kisebb forinteladási hullám indult el a bankközi devizapiacon, s az erősödő kamatemelési spekulációk hatására az overnight kamatok is emelkedni kezdtek. A devizapiacon nyitáskor a hétfői zárással megegyező 11,39 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán, a folyó fizetési mérleg adatok, a második negyedévi GDP és beruházási adatok megjelenése után azonban délig 23 bázisponttal 11,16 százalékra gyengült a magyar valuta. A kereskedők szerint az utóbbi napokhoz képest megélénkült a kereskedés, külföldi bankok euróvásárlóként jelentek meg a piacon. A közös valutát délben 245,10/40 forinton jegyezték, 70 fillérrel drágábban az előző napi zárásnál. A dollárral reggel 248,00/50 forinton, délben 247,60/70 forinton kereskedtek.
Még mindig a belső fogyasztás húzza a növekedést
Az elemzők és kutatók kedvezőtlennek mondják, hogy a GDP növekedését elsősorban a fogyasztás tartotta fenn. (A kiskereskedelmi forgalom volumene – a jövedelmek élénk növekedésével összhangban – az idén 13 százalékkal emelkedett, a tavalyi 6 százalékos növekedéssel szemben. Leggyorsabban a gépjárműeladás javult az idén – 28 százalékkal. A második negyedévben ugyanakkor folytatódott a feldolgozóipari beruházások visszaesése. Forrás: KSH)
Aggályosnak tartották azt is, hogy a beruházások közül csak az állami fejlesztések nőttek, míg az üzletiek csökkentek. (Ugyancsak mai adat: a nemzetgazdasági beruházások volumene az előző negyedévinél lassabban, de a GDP növekedését meghaladóan, 5,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.) A megkérdezett elemzők – kormányzaténál pesszimistább – várakozásai szerint a GDP bővülése az idén várhatóan a 3,5 százalékot sem éri el.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. (GKI) ügyvezető igazgatója az év egészében 3,2 százalékos bővülést prognosztizál (a GKI részletes, augusztus 5-én kiadott előrejelzését a FigyelőNet adatbányájában találja >>). A pesszimistának mondható várakozásokat az ipari termelés csökkenése és a feldolgozóipari beruházások visszaesése is megalapozza – mondta Karsai Gábor a távirati iroda munkatársának, és hozzátette, hogy a második fél évre várt világgazdasági fellendülés jelei sem látszanak.
Gazdaságkutatók prognózisai……a FigyelőNet Adatbányában:
• Az Ecostat előrejelzése
• A GKI Rt. előrejelzése
• A Kopint-Datorg prognózisa
vagy induljon
• az Adatbánya főoldaláról!
Vitatott tendenciaváltás
Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője vitatja a KSH értékelését, mely szerint a GDP bővülési ütemének csökkenése a második negyedévben megtört volna. A KSH értékelése szerint a második negyedévi tendenciaváltozást két évig tartó, lényegében folyamatos ütemcsökkenés előzte meg.
Az elemző figyelmeztet: az előző negyedévhez képest minimális, két százalékponttal magasabb növekedés azt mutatja, hogy a bővülési ütem a 3 százalék körüli szinten megrekedt, és az év egészében sem várható lényegesen magasabb adat. A kormányzat 2003-ra szóló 4,5 százalék körüli növekedési várakozásait túlzottan optimistának tartó elemző szerint a bruttó hazai termék jövőre 3,5-4 százalék körül emelkedhet.
Hasonlóképpen vélekedik Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési vezetője. Szerinte a kormányzat idei, 3,5 százalékos várakozása nem tartható, a világgazdasági és Magyarország szempontjából kiemelkedően fontos német konjunktúra élénkülésének késlekedése rányomja a bélyegét a magyar növekedésre is. Az alapkezelő munkatársa különösen kedvezőtlennek nevezte az üzleti szféra “összehúzódását”, a beruházások csökkenését.
A BUX Nyugat-Európát követiA vezető nyugat-európai indexekkel párhuzamosan a BÉT irányadó indexe is negatív ívet követ. Délután röviddel egy óra után a BUX több mint 2 százalékkal volt gyengébb a hétfői zárónál. A vezető részvények közül a Matáv 1,9, a Mol 1,2, az OTP 2,9, a Richter pedig 2,7 százalékos mínuszban volt.
Rossz a mérlegadat, de nem meglepetés
A várakozásoknál kissé magasabb lett a folyó fizetési mérleg júliusi hiánya, aminek elődleges oka a külkereskedelmi mérleg romlása – állítják elemzők. A Magyar Nemzeti Bank kedden közölt előzetes adatai szerint a folyó mérleg júliusban 173 millió euró hiánnyal zárt, így az első hét havi deficit 1,972 milliárd euróra nőtt.
Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője meglepőnek tartja, hogy a világgazdasági konjunktúra jelei alig érezhetőek, a hazai kivitel júliusban mégis kedvezően alakult. Az elemző szerint a folyó mérleg hiánya az év végére elérheti a 2,9-3 milliárd eurót, s ez a tavalyi 1,2 milliárd eurós deficithez képest GDP-arányosan jelentős romlás. Ugyanakkor nem tartja veszélyesnek a hiány mértékét.
Duronelly Péter tragikus mértékűnek mondja a folyó mérleg romlását. A Budapest Alapkezelő Rt. befektetési vezetője nem tartja kizártnak, hogy az év végén 3 milliárd euróra vagy e fölé emelkedik a hiány mértéke. Ezt azzal indokolja, hogy az áru- és szolgáltatási egyenlegben sem várható lényeges javulás az év végéig, és a szolgáltatások egyenlege is nagyon kedvezőtlen: az idegenforgalmi aktívum aggasztóan csökken, a bevételek szempontjából kritikus augusztusi adat pedig várhatóan tovább rontja az egyenleget.
Londoni elemzők szerint a jelentős reálbérnövekmény, a csökkenő munkanélküliség és a nagyvonalú költségvetési politika ismeretében semmi meglepő nincs a most közétett adatokban.
