A pollenallergiában szenvedő betegek száma becslések szerint eléri a kétmilliót, ha a védekezés illetve a megelőzés terén nem változik a helyzet, a szakértők szerint 15 év múlva minden második ember allergiás lesz. Az ezzel együtt járó kiadások jelenleg évi 1,5-2 milliárd forintra tehetőek, ami csak a gyógyszerek árát foglalja magába, nem tartalmazza a munkaképesség-csökkenést, az elmaradt turistautakat, a baleseteket stb.
Rózsaláz vagy szénanátha
Noha az allergia az utóbbi évtizedekben lett népbetegség és mindenki az urbanizálódó társadalom egyik káros hozadékának tartja, a szezonális allergia kínját rózsaláz néven először 1565-ben jegyezte fel Leonardo Botello, anatómus. A parlagfüvet akár az első világháború ajándékának is tekinthetjük, akkor került át ugyanis Európába. Mi, magyarok csupán azzal vigasztalhatjuk magunkat: a vesztes országokba ugyanúgy eljutott ez a parlagfű.
A mai Magyarország területén a húszas években már “elkezdte szedni” áldozatait a dél-somogyi részeken, ahonnan az áruszállítási vonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé. A “bevándorló növény” rövid idő alatt megszokta az éghajlatot és ettől kezdve már semmi sem állt útjában. Bár talajban az enyhén savanyú homokos vályogot kedveli. minden más területen is jól megél.
A parlagfű leggyakrabban az elhanyagolt ipari nagyberuházások területén, lakótelepeken, ipari parkokban üti fel a fejét. A hatalmas talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amin évekig egyedül a parlagfű tenyészik, és ezalatt hatalmas magprodukciós képességével a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás lehetőségét.
Élre tört
Az első gyomfelvételezést (1950) követő ötven év jelentős és sok esetben nagyon kedvezőtlen változásokat eredményezett, mivel a felvételezett 350 gyomfaj közül a 21. helyről az 1. helyre lépett elő a parlagfű. Az ország 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből 5,0 millió hektáron kisebb – nagyobb mértékben megtalálható a gyomnövény.
A térhódítás legfőbb indokai között a gondozatlan területek gyarapodását, a gyomirtási szakismeret hiányát, a növény talajjal szembeni igénytelenségét, jó szárazságtűrő képességét említik, illetve a hatékony védekezését az egyes gyomírtószerekkel szemben. Mivel nem őshonos növényről van szó különösen “szerencsés” helyzetben van, hiszen kevés a természetes ellensége.
Mindezek együttes hatásaként egy hektáron 1-2 millió parlagfű lehet, egy szál növény 8 milliárd pollent bocsát ki, és ha egy köbméter levegőben 30-50 pollen van, képes kiváltani az allergiás tüneteket, ráadásul a pollen 50-100 km-re száll.
A törvény ereje
A parlagfű elleni védekezés kötelezettsége a növényvédelmi törvényből vezethető le: e szerint minden olyan növényi károsító ellen védekezni kell, amely az emberi egészséget veszélyezteti. Ha egy földhasználó nem tesz eleget ennek az előírásnak, akkor növényvédelmi bírságot lehet kiróni rá, amelynek összege 20 ezertől akár egymillió forintig is terjedhet.
Az elvileg szigorú szankció keménységéről sokat elárul, hogy tavaly a Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz ténylegesen befolyt bírság nem haladta meg a tízmilliót, s az idei adatokban sem mutatkozik emelkedés.
Pollenjelentés SMS-n.
Augusztus végétől rendszeresen kaphatnak értesítést az allergiától szenvedő betegek mobiltelefonjaikra az éppen virágzó növények virágporainak koncentrációjáról, az ÁNTSZ heti frissítésű adatai alapján. A szolgáltatás személyre szabott és rugalmas: mindenki maga állítja be, hogy az ország mely területére, mely növények pollenadataira kíváncsi, és mindezt milyen gyakorisággal. A rendszer rugalmasan alkalmazkodik a változásokhoz is: előzetes kérésre, például utazás esetén, az ország területén belül, a megváltozott helyszín adatait is szolgáltatja. A szolgáltatás igénybevételéhez a http://www.pollensms.hu/ honlapra kell ellátogatni regisztráció céljából. Ott magunk állíthatjuk be a kívánt információt és az SMS-értesítés gyakoriságát.
Hogyan irtsuk?
A kaszálás, kapálás nem mindig pusztítja el a növényt, sőt mivel a kaszálást illetve a fűnyírást általában nem lehet olyan alacsonyan végezni, hogy ne maradjon oldalrügy, így a növényből újabb hajtások törnek ki, és a kaszálást követően tovább virágzik. Ha a kaszálás nem időben történik, akkor a növény képes a kaszálást követően is kihajtani, és virágozni.
A kézi gyomlálás eredményes, de csak a virágzás előtt szabad végezni.
Rendszeres legeltetéssel is gyommentesíthetőek azok a területek, amelyek egyébként megfelelnek az állattartás feltételeinek. A parlagfüvet és a legtöbb gyomot a juh, a kecske lelegeli. A vegyszeres védekezés is eredményes, de megfelelő szakértelmet kíván; embereket, főként kisgyerekeket nem szabad veszélyeztetni.
