A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint a hazai biztosító társaságok idei első félévi kárráfordítása a tűz- és elemi károk esetében meghaladta a 7,4 milliárd forintot, ami csaknem 34 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi összeg. A szakemberek szerint az összeg jelentősen emelkedhet és az év egészében akár a 15 milliárd forintot is elérheti.
Árvízről tárgyal a kormány A Dunán és mellékfolyóin kialakult árhullám következményeiről tárgyal pénteki ülésén a kormány. Első olvasatban kerül napirendre a károk felméréséről és a kárenyhítés irányelveiről szóló előterjesztés – közölte Gál J. Zoltán csütörtökön. A közlemény szerint a kabinet megvitatja az árvíz elleni védekezési munkákhoz biztosítandó újabb pénzügyi támogatás nagyságrendjét is. Az ülésen szóba kerül az árvíz miatt elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték megrendezésének új időpontja. A távirati iroda szerint az elmaradt esemény új időpontja várhatóan augusztus 31-e lesz.
A piacvezető viszi a prímet
Az Allianz-Hungária Biztosító 500 millió forintot különített el az árvíz okozta károkra – nyilatkozta az MTI-ECO-nak Sipos József, az Allianz-Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója. Eddig körülbelül 100 millió forint értékben több mint 2 ezer kárbejelentés érkezett a társasághoz. Az előzetes becslések szerint az elkülönített összeg elegendő lesz az ügyfelek kártalanítására. A társaság egyébként a kárnagyság függvényében 20-500 ezer forintos kárelőleget fizet ki a károsultaknak.
A lakásbiztosítások piacán egyre komolyabb szerepet játszó, immár 400 ezer darab lakásbiztosítási szerződést kezelő OTP-Garancia Biztosító legkorábban a jövő héten tudja megbecsülni az árvízkárok összegét – mondta Vályogos Győző, az OTP-Garancia Biztosító marketingigazgatója. Eddig csupán 50 kárbejelentés érkezett a társasághoz, ezt azonban még korántsem tekintik végleges adatnak.
A lakásbiztosítási piacot vezető ÁB-Aegon Biztosító eddig közel 4 ezer árvízkár-bejelentést regisztrált, a kárigény eddig közel 200 millió forint.
Száz millió forintos vadkár a gemenci erdőben Az áradást követően újabb veszély, az éhség és különböző fertőző betegségek fenyegetik a gemenci erdő vadállományát, az erdészek állatorvosok segítségét kérték az újabb, tömeges pusztulás megelőzéséhez. Máté Béla, a Gemenc Rt. szekszárdi erdészetének helyettes vezetője csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a megmenekült állatok többsége legyengült, nagyon rossz egészségi állapotban van. Az árhullám csak lassan húzódik vissza Gemencnél, ezért a vadak jelentős része még mindig vízben áll és éhezik, mert a folyamatos és szakszerű etetés ellenére sem jut elegendő zöld táplálékhoz – mondta el. Szavai szerint a hosszan tartó áradás miatt az állatokat sújtó fertőző, hasmenéssel járó megbetegedés ütötte fel a fejét, több szarvas már “eldőlt a vízben és feladta a küzdelmet”. Megmentésükért az erdészek állatorvosokat hívtak segítségül. Máté Béla közölte: jelentősebb apadást péntektől várnak, ezután az állatok lassan visszatérhetnek az ártérbe, természetes élőhelyükre. Hozzátette, hogy az erdőt fenntartó Gemenc Rt. hétfőn megkezdi a károk felmérését, amely az előzetes becslések szerint is meghaladja a 100 millió forintot. A vállalat állami támogatást remél a helyreállításhoz. Máté Béla úgy véli: a pénz egy részéből újabb, az eddigieknél magasabb vadmentő dombokat kellene létesíteni, hogy az ideihez hasonló vadpusztulás többé ne következhessen be.
Az időjárás okozta károkból csak egy kis szelet a vízé
A Generali-Providencia Biztosító idei, időjárás okozta kárai augusztus közepén meghaladták az 1 milliárd forintot – nyilatkozta Kiss Attiláné, a Generali-Providencia Biztosító kárügyekért felelős vezetője. Az elmúlt napok dunai árvize okozta károkra eddig 60 bejelentés érkezett, összesen 22 millió forint kárértékben. Az ügyfelek egy részének még nem volt módja a károk bejelentésére, így a biztosító társaság ennél magasabb, 30-40 millió forintos kárkifizetésre számít. Az időjárás okozta károk ennél azonban nagyságrendekkel nagyobbak – hívta fel rá a figyelmet Kiss Attiláné.
A Generali kárkifizetései idén már meghaladták az 1 milliárd forintot, mivel a nyári felhőszakadásokra 100 millió, a viharkárokra 500, a jégverés okozta károkra 300, a villámcsapás okozta másodlagos károkra – például elektromos berendezések tönkremenetele a villámcsapás következtében – ugyancsak 300 millió forintot fizetett ki a társaság. Igaz, ezek az összegek nemcsak a lakossági vagyonbiztosítási szerződésekre, hanem a mezőgazdasági és vállalkozói biztosításokra történt kifizetéseket is tartalmazzák – emelte ki a szakember.
